Vágás István: Hidrológiai statisztika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1974)

I. A statisztika hidrológiai kérdései

Megállapítható tehát, hogy az n éves megfigyelési sor legszélső értékénél kisebb (nagyobb) értékek előfordulási valószínűsége a p=l/n érték, mint középérték körül ingadozik.

Feltevődik azonban a kérdés, hogy milyen széles az a tartomány, amelybe a legszélső értékhez tartozó valószínűség még nagy valószínűséggel beleeshet. Válasszuk ezt a "nagy valószínűséget" 95%-nak és állítsuk össze az észlelési adatsor legszélső értékéhez tartozó valószínűségek középértékének és ingadozásának 5%-os kockázatú tartományát 10, 20, 50,

100 és 200 éves adatsort figyelembe véve.

8. táblázat

Az észlelési idősor hossza év

A legszélső értékekhez tartozó valószínűségek

középértéke

%

ingadozása

%

10

10,0

0,25 - 37

20

5,0

0,13 - 18

50

2,0

0,051 - 9,2

100

1,0

0,25 - 4,6

200

0,5

0,013 - 2,3

Következtetések:

Az elmondottakból tehát megállapíthatók a következők:

1. Ha egy észlelési idősornak csupán egyetlen, legkisebb, vagy legnagyobb értéke áll rendelkezésre, az ahhoz tartozó valószínűség meghatározása rendkívül bizonytalan. Ez a valószínűség ugyanis — az események bekövetkezésének véletlenjellegü ingadozása következtében — a mérnöki gyakorlat szempontjából túlzottan tág határok közé eshet, s e határok semmiképpen sem szűkíthetők.

2. Megfelelő észlelési sor hiányában tehát a keresett valószínűség szempontjából célszerű mértékadónak elfogadni a p = 1/n középértéket. Tudomásul kell azonban venni az ebben rejlő szükségszerű bizonytalanságot, mely önmagában is elegendő érv a szélsőséges hidrológiai események esetleg későbbi halmazódása esetén rendszerint jelentkező bírálattal szemben.- 38 -