Vágás István: Hidrológiai statisztika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1974)

I. A statisztika hidrológiai kérdései

3653 6 = 11 32 307 600 y 3653 = + 94 cm A 4. táblázat adatai a 3. ábrán grafikus feldolgozásban is láthatók. Ámbár az adott esetben — a gyakoriság függvény erős ferdesége következ­tében — az 57 + 3 x 94 = 339 cm-es 30" számköznek megfelelő vízálláson túl is találhatók előfordult vizállás értékek, az kétségtelen, hogy a folyó éle­tében ezek a magasabb vízállások ritkábbak, de amint az évi NV-k előző példájából láthattuk: a 339 cm már kb. a KNV szint. Ez a 80 éves periódus éveinek nagyjából a felében került meghaladásra. Természetesen, az árvizi problémáknál a ritka értékek elhanyagolása éppen a leghelytelenebb volna; ilyen esetben viszont nem a feltétlenül mindent magában foglaló adatsorból, hanem az extrém adatok statisztikájából kell kiindulnunk. Mielőtt az extrén adatok vizsgálatára vonatkozó részletesebb meg­gondolásokat bemutatnánk, célszerű az eddig megismert módszereket két valószínűségi változó esetére általánosítanunk és egyúttal a korreláció számítás egyszerűbb eseteire alkalmazási példát keresnünk. 4. A kétváltozós korrelációs számítás alapjai Két változó között elvileg háromféle kapcsolat jöhet létre. Ha a vizs­gálati szkémánk olyan, hogy az egyik változó adott értékéhez a másik vál­tozónak egy és csak egy meghatározott értéke tartozhat, akkor a két válto­zó függvénykapcsolatban van. A gyakorlatban azonban ez a függvénykapcso­lat nem mindig egyértelmű, vagy nem mindig pontosan egyértelmű: nem ir­ható le függvénnyel, mert az, hogy az egyik változó adott értékéhez a másik változónak pontosan milyen értéke tartozik, a véletlentől is függ. Ez eset­ben a két változó között sztochasztikus a kapcsolat. Végül vannak olyan ese­tek, amikor két változó között nincsen kapcsolat: egymástól függetlenek.- 22 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom