Vágás István: A Tisza árvizei (VIZDOK, Budapest, 1982)
6. A Tisza fontosabb árhullámai 1876-ot követően
Az 1876—1980 időszak fontosabb árhullámait az alábbiakban mutatjuk be: 1876 Az év folyamán tavaszi és kora nyári árhullám egyaránt volt a Tiszán. Az őszi árhullám magasságilag alárendeltebbnek bizonyult (6—1 a ábra). 1000 5000-2006—1 a ábra: A Tisza vízállása Szegednél, 1876. A tavaszi árhullám március 16-án tetőzött Vásárosnaményben, igen magas, 817 cm-es vízállással. A Szamos emellett nem volt mértékadó, mert a csengeri tetőzés már március 3-án végbement 621 cm-rel. Március 30-án újabb árhullám tetőzött Vásárosnaményban, de ennek Tokajnál sem volt nyoma (6—1 b ábra). A Tiszafüred alatti Tisza-szakaszt a Maros két árhulláma befolyásolta. Makón március 24-én 312 cm-es, április 4-én pedig 306 cm-es tetőzés volt. Az első marosi árhullám a tetőzési vonal alsó szakaszát „magához húzta”, és Tiszafüredtől Mindszentig március 25-én jóformán a teljes Tisza-szakaszt letetőztette. Csak Szegednél húzódott el az első tetőzés (768 cm) március 30-ig. A tetőzési vonal Tiszafüred alatt szakadt ketté. A még nem említett, második, az elsőnél Szolnok felett kisebb, Szolnok alatt pedig nagyobb vízállású tetőzési vonaldarab alakulása is a Maros árhullámához idomult. Tiszaugig a tiszai levonulás látszik ezen a tetőzési vonaldarabon uralkodónak, onnan kezdve azonban a Maros hatására csaknem egyidejű volt a tetőzés. A Szegeden április 6-án bekövetkezett 786 cm-es tetőzés jelentősen túllépte az 1876-ot megelőző évek 722 em-es LNV-jét (1867) és talán az első közvetlen figyelmeztetés volt 1879 előtt. 60
