Vágás István: A Tisza árvizei (VIZDOK, Budapest, 1982)

3. A Tisza szabályozása

nagy vízi esés Vásárosnamény és Tokaj között 5—7 cm/km-ről 9 cm/km-re, Tokajtól Tiszafüredig 3,5—4 cm/km-ről 6—9 cm/km-re, Tiszafüred alatt 1,7—3 cm/km-ről 3—4 cm/km-re emelkedett. Az eredmény figyelemre méltó, de látható, hogy a Tisza csekély esése továbbra is jellemző maradt. [16., 66. old.] Szintén Korbély közlése nyomán írhatjuk, hogy a Tiszaújlak és torkolat közötti töltésezett Tisza-szakasz töltések között maradt összterülete 1582 km2, amelyből anyameder 139 km2, elvágott kanyar 36 km2, hullámtér 1407 km2. Ez időközben kis mértékben változott, de lényeges az, hogy a 26 000 km2 védett területet, vagy amennyit ebből Korbély „hajdan vízjárta terület”-nek mond, azaz 15 000 km2-t alaposan, mintegy a tizedére összeszorították. Más folyóknál (pl. Elba, Odera, Visztula) ez az arány a 20% körüli! [16., 51. old] Hogy a Tisza legnagyobb vízszintjei mennyit emelkedtek a szabályozás eredményeképpen, ezt pontosan megállapítani azért nem lehet, mert a legtöbb vízmérceállomáson nem ismeretesek a szabályozás előtti időszak maximumai. Ennek ellenére azonban elég sok vízmércén ismerjük az 1830. évi árvíz tető- zési adatait, amelyek viszonyítási alapul vehetők. Botár Imre és Károlyi Zsigmondi kimutatása szerint Tokajnál az LNV 716 cm-ről 872-re, tehát 156 cm-rel, Tiszafüreden 631 cm-ről 774 cm-re, tehát 143 cm-rel, Szolnokon 686 cm-ről 909 cm-re, tehát 223 cm-rel, Csongrádon 599 cm-ről 935 cm-re, tehát 336 cm-rel, Szegeden pedig 615 cm-ről 961 cm-re, tehát 346 cm-rel emelkedett. A kisvizek süllyedése — az 1850-es évtized kisvizeihez viszonyítottan — Tokajnál 256 cm, Szolnoknál 211 cm, Csongrádnál 289 cm és Szegednél 282 cm volt a szabályozás következtében 1978-ig. [6. I. 14. old.]

3—3 kép: Kvassay Jenő (1850—1919).

23