Vágás István: A Tisza árvizei (VIZDOK, Budapest, 1982)

3. A Tisza szabályozása

3—2 kép: Vásárhelyi Pál (1795—1846). Barabás Miklós kőrajza nyomán.

Miután 1833 és 1844 között Lányi Sámuel vezetésével elkészítették a Tisza vízfolyásának térképeit, Széchenyi István az akkori államhatalom képviseletében, mint a helytartótanács közlekedési osztályának főnöke megbízta Vásárhelyi Pál mérnököt a folyószabályozás terveinek elkészítésével. Vásárhelyi Pál tervei az árvizek gyors levonulását és az árvízmentesítést egyaránt célozták. Az árvizek levonulásának gyorsítására 102 átvágást jelölt ki, s így a folyó hosz- szúságát egyharmadával szándékozott megrövidíteni. Az árvízmentesítés céljából a folyó két partján töltéseket tervezett, amelynek távolságát a sebesebb vízfolyás elérésére viszonylag szűkre szabta. A partokhoz közeli töltésezés mellett szólt az a körülmény is, hogy a partok magassága nagyobb volt a távolabbi területekénél. A kivitel sorrendjére azt ajánlotta, hogy a töltések építését felülről lefelé, az átvágásokat pedig alulról felfelé folytassák. [16., 11. old.]

A Vásárhelyi Pál által megtervezett munkálatok kivitelezésére 1846-ban megalakult a Tiszavölgyi Társulat. Ugyanebben az évben meg is kezdték az első átvágás — a Tiszadob—Tiszaszederkény közötti átvágás — munkálatait. Ugyanebben az évben azonban, még a kiviteli munkák megkezdése előtt meghalt Vásárhelyi Pál.

Már Széchenyi is meghívta szakértőként Paleocapa Pietro mérnököt, aki szintén tervezetet dolgozott ki a Tisza szabályozására. Ö mindent az árvízmentesítés szempontjából tekintett, ezért nála minden mást megelőzött a töltések építése. Széles töltésezést, kevés, összesen csak 21 átvágást javasolt. Ti- szalökig pl. egyetlen átvágást sem ajánlott. Mindezzel a töltésezés utáni árvíz- szintemelkedést akarta korlátozni. [16., 11. old.]

20