Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
I. rész. A magyar kultúrmérnöki intézmény - A kultiirmérnökök hatvan évi munkásságának eredményei. Irta: Lászlóffy Woldemár dr
A kultúrmérnökök hatvanévi munkásságának eredményei. Irta : Lászlóffy Woldemár dr. Intézmények jelentőségét teljesítményük méri. A szellemi munkateljesítménynek azonban, — amilyen a mérnöké is, — nincs olyan kézzelfogható mértéke, mint a fizikai munkának. Ha tehát képet akarunk kapni a kultúrmérnöki intézmény hatvan évi működésének nemzeti és gazdasági jelentőségéről, nem volna elég pl. a hivatalok ügyiratforgalmának a vizsgálata, de még a kultúrmérnökök tervei szerint és irányításával végrehajtott talajjavító mt/nlcd/a/oA: kiterjedésének a számbavétele sem. Ezek is jellemzők, — de nem mondanak meg mindent. Azt is kutatnunk kell, hogy a kultúrmérnöki hivatalok mennyire éreztetik hatásukat országos viszonylatban, mennyire váltak életszükségletté a nemzet életében : milyen átmérőjű az a kör, amelyben működésüknek hullámai gyűrűznek? Végül egybe kell vetnünk az elért eredményeket az értük hozott áldozatokkal is, hogy megállapíthassuk az intézmény gazdasági hatásfokát. A magyar kultúrmérnöki intézmény a legszigorúbb vizsgálatot is állja. Mezőgazdasági kultúránk fejlődése érdekében végzett munkássága csaknem 2 millió kát. holdra terjedt ki és az ezzel kapcsolatban megmozgatott földtömeg 106 millió m3. Nincs számottevő gazda az országban, aki ne látná a kultúrmérnöki hivatalban segítő támaszát, gyakran annak ügykörén kívül eső kérdésekben is megbecsült tanácsadóját. Alkotásaink a Kárpátoktól az Adriáig hirdetik hatvan év lankadatlan munkájának eredményeit és amilyen sokirányú jelentősége van a víznek az ember életében, szinte olyan kaleidoszkópszerű a kultúrmérnöki művek sora a szepességi alagcsövezésektől az udvarhelymegyei vízmosáskötő gátakig, a máramarosi vízimalomtól a tengerparti vadpatak kőgátjáig, vagy az abaúji kisközség vízvezetékétől a bácskai kenderáztatóig. S ha figyelembe vesszük, hogy milyen keveset áldozott a kultúrmérnöki munkákra az állam, csodálkoznunk kell, hogy miként is volt elérhető a roppant teljesítmény. Nem tudjuk, hogy a honfoglaló munka lelkesítő melegének, vagy a mérnök veleszületett szervezőképességének
