Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
Bevezetés. A kultúrmérnöki intézmény nemzetgazdasági jelentősége. Irta: Trümmer Árpád,
26 TRÜMMER ÁRPÁD elmaradása miatt sok szemrehányás, sőt vád hangzanék el szerte az országban, amint annakidején a talajjavító munkák megindulása előtt is történt. * * * A kultúrmérnöki tevékenységnek más irányban is voltak kedvező hatásai. A jog terén a vízjogi törvény hozott kedvező változást, mert nemcsak az új vízimunkák létrejöttét segítette elő, hanem módot adott a károsan működő vízhasználatok rendezésére és a vízrendőri kihágások megtorlására is. A szolgálat fejlődésében igen jelentékeny hatású volt az az intézkedés, hogy a hivatalok mérnöki személyzete a talaj javítási munkák tervezésénél és végrehajtásánál teljesen díjtalanul állt a gazdaközönség rendelkezésére, csupán a vízmesterek díjazását kellett az érdekelt munkáltatónak megtérítenie. Indokolt esetben még a felmérések és tervezések költségeit is az állam viseli, tehát ilyen esetben az érdekeltség teljesen ingyen jut a talajjavító munka tervéhez, megtudja költségeit és ismeretükben határozhat a munka létesítésének kérdésében. Gazdaközönségünk eléggé gyorsan felismerte a kultúrmérnöki szolgálatból reáháramló előnyöket és szívesen fordult tanácsért vagy szak- véleményért az egyes hivatalokhoz. Ezt elősegítette a hivataloknak általában előzékeny és a mezőgazdaság érdekeit mindenkor szem előtt tartó magatartása is. A magyar mezőgazdaság életében mindenesetre jelentékeny haladás az a csaknem kétmillió holdnyi terület, melynek termelését a víz körforgalmának szabályozása megjavította s ezzel a föld hozamát egyenletesebbé tette. Nem csekély azonban a kultúrmérnökség eddigi működésének szociális hatása sem. Ezt a munkaalkalmak megteremtésében és a magyar földmunkások tízezreinek foglalkoztatásában jelölhetjük meg. A kultúrmérnöki talajjavító munkálatoknál végzett 106 millió köbméter földmozgósítás jóval kisebb jelentőségű ugyan, mint a Duna és Tisza völgyének ármentesítése során végzett sokszázmillió köbméterre terjedő és európai viszonylatban is rendkívüli földmunka, mindamellett mégis jelentékeny, és az egész ország területén hozzájárult a magyar földmunkások megélhetéséhez. Kultúrmérnöki hivatalaink szociális gondolkozását jelzi az a régen kialakult gyakorlat, hogy a vízimunkák legnagyobb részét házikezelésben, a vállalkozás kikapcsolásával végezték és így a munkákra fordított költség jelentékeny százaléka közvetlenül a munkásemberek kezébe jutott. A kultúrmérnökség a lefolyt idők alatt mély gyökereket bocsátott az ország közgazdasági életébe. A magyar mezőgazdaságot nélküle, vagy más hasonló intézmény nélkül, alig lehetne elképzelni. Egészséges gyökereit a Trianon után bekövetkezett összeomlás sem tudta kikezdeni: elég
