Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
III. rész. A kultúrmérnöki szolgálat külföldön. - A francia kultúrmérnöki és talajjavító szolgálat. Irta: Kán László
A FRANCIA KULTÚRMÉRNÖKI SZOLGÁLAT 267 ségeket, különösen, ha öntözési és lecsapolási munkákról vagy iszapolással való területfeltöltésről van szó, vagy pedig, ha a tervbevett munkák mederrendezési, árvédelmi vagy partbiztosítási célokat szolgálnak. Különleges feladata továbbá a kultúrmérnöki szolgálatnak a községeknek vízzel való ellátása. Az állam minden föltétel nélkül támogatta az 1000 lakosúnál kisebb községeket; később azonban a támogatás mértékét a községi pótadó nagyságától és a községet terhelő fejen- kinti pénzügyi terhektől tette függővé. A támogatásra szolgáló összegek részben a lóversenyekből befolyó jövedelemből kerültek ki. Az állam segítsége mindezeknél a munkáknál azonban nemcsak pénzügyi támogatásban nyilvánul meg, hanem a munkák végrehajtásában is. Amikor ugyanis a kivitel műszaki nehézségekkel jár, a munkákat az állam szervei vállalják magukra. Végül a kormány még mindazokat a tanulmányokat is elvégezteti, melyekre a községeknek vagy érdekeltségeknek szükségük van. Nem volna teljes az állam szerepe, ha állandóan nem tanulmányozná a vízjogi kérdéseket is és nem igyekeznék az idevágó törvényeket és rendeleteket mindig a kor színvonalán tartani. További igen fontos munkaköre a kultúrmérnökségnek a vízierők hasznosításának elősegítése és a mezőgazdaság minél szélesebb körű villamosítása. Végül még egy igen érdekes feladat hárult a szolgálatra. Módokat kellett találni az Alpesek és Pireneusok kiaknázatlan vízfolyásainak értékesítésére. Ezek a tanulmányok később az egész országra kiterjedtek és ezek során megállapították Franciaország egész fölszíni és talajvízkészletét. 2. Talajjavítási szolgálat. (Service des Ameliorations Agricoles.) A talajjavítási szolgálat feladatai az 1903 április 5-én kelt kormány- rendelet értelmében : a) a vizek mezőgazdasági fölhasználása, h) az alag- csövezések és a közegészségügyi szempontok megkívánta lecsapolások, c) tagosítás és gazdasági bekötőutak építése, és d) mezőgazdasági építkezések és kisebb mezőgazdasági üzemek létesítése. a) A gazdák az öntözések létesítésekor általában elegendőnek tartják, ha elkészíttetik vízkivételi művük és a hozzávezető csatorna terveit és azokat megépítik. Kevesen törődnek azonban az öntözött terület rendezésével, az öntözött víznek az évszakok szerinti elosztásával, a termelendő növényféleségekkel és az öntözés észszerű megszervezésével. Az észszerűtlen öntözésnek pedig gyakori következménye, hogy a terméseredmények közepesek vagy egyáltalán elégtelenek.
