Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
III. rész. A kultúrmérnöki szolgálat külföldön. - A németországi kultúrmérnöki szolgálói. Irta: Posewitz A. Guidó dr.
262 POSEWITZ A. GUIDO DR. 1921-ben a német racionalizáló bizottság egyik alosztályaként alakult meg, majd 1924-ben önállósította magát. A bizottság egyesíti magában a kultúrtechnika különböző ágaival foglalkozó tudósokat és gyakorlati szakembereket, intézmények és hivatalok képviselőit. Célja a tapasztalatok kölcsönös kicserélése, a felmerülő elvi kérdések megvitatása és közös megoldása, a kultúrtechnika egyes ágaiban szabványterveknek, előírásoknak alkotása, hogy ezáltal a fölösleges munkának elejét vegyék. A bozottság az egyes felmerülő kérdések kivizsgálására megfelelő szakemberekből 12 albizottságot alakított. 1. A kultúríechnikai talajvizsgálatok albizottsága összehasonlító vizsgálatokat végzett a Németországban eddig szokásos laboratóriumi és helyszíni talajvizsgálati módszerek között. Meghatározta, hogy alagcsövezés esetén milyen talajvizsgálatokat kell végezni. 2. Az alagcsövezési albizottság hosszas kísérletezés útján kiadta az alagcsövek minőségi szabványait (DIN 1180). 3. A kultúrtechnikai műtárgyak és szerszámok albizottsága az állat- itatók és a gazdasági utak hídjainak szabványterveit készítette el. 4. A mezőgazdasági szivattyútelepek tervezésének irányelveit állapította meg a negyedik albizottság. 5. Az ötödik albizottság emlékiratba foglalta a mérnökök és gazdá- szok kultúrtechnikai főiskolai képzésének módozatait. 6. Az öntözési albizottság aszályszámításokat végzett, permetező szórófejeket vizsgált és kimutatta a városi szennyvizek öntözésre való felhasználhatóságát. 7. A hetedik albizottság az alagcsövezés tervezésének és végrehajtásának irányelveit állította össze. 8. Az alagcső-árokásó gép szerkesztésére kiküldött albizottság, — figyelemmel a munkanélküliségre —, hamarosan abbahagyta működését. 9. Külön albizottság szerkesztette meg a kultúrmérnöki munkák vállalati feltételeit. 10. A gazdaságossági számítások módszerének kidolgozásával megbízott albizottság kérdőív-mintákat szerkesztett a talajjavítás előtti és utáni állapot szabatos megállapíthatása céljából. A 11. albizottság a vízellátásra, a 12. albizottság a tőzegterületek lecsapolás utáni süllyedésére vonatkozóan gyűjtött anyagot. Az albizottságok működése nagyon hasznos. Az elért legújabb tudományos és gyakorlati eredményeket azonnal közlik a kultúrmérnöki hivatalokkal, így azok hivatásuk magaslatán, teljes erejüket a nagy nemzeti feladatok megoldásának szentelhetik. * * * Végül röviden foglaljuk össze mi az, ami a németországi példák közül a leginkább méltó a megszívlelésre. 1. A kultúrmérnöki hivatalok tehermentesítésére és az érdekeltek
