Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
Bevezetés. A kultúrmérnöki intézmény nemzetgazdasági jelentősége. Irta: Trümmer Árpád,
20 TRÜMMER ÁRPÁD got is érinti. Az olcsón termelt villamos áram, mint külföldön láthatjuk, fokozatosan meghódítja a falu népét és a gazdaságban is jelentékeny szerephez jut. Ezért törekednünk kell a vízierők fokozatos kiépítésére. Kárpátaljának örvendetes visszacsatolása ismét lehetővé teszi, hogy a vízierők hasznosításával összefüggésben hegyvidéki tározást létesítsünk és ennek révén az alföldi öntözések nyári vízszükségletét is biztosítsuk. Kultúrmérnökeinknek a múltban aránylag kevés alkalma nyílt a nagyobb vízierők kihasználásával járó munkásságra. A jövő ezen a téren remélhetőleg kedvező változást fog hozni. Rengeteg tennivalója volt ezzel szemben a kultúrmérnöki szolgálatnak a kis vízierőkkel: Nagy- magyarország több tízezerre menő malom- és egyéb vízhasználataival. Rendbehozataluk, gyakorlatuk szabályozása és engedélyezése négy évtizeden át nagymértékben foglalkoztatta kultúrmérnökeinket, akik ezen a téren is eredményes és hasznos munkát végeztek. Kiegészíti és befejezi a kultúrmérnökség főbb működési köreit a halászat és a halastógazdálkodás. A halászat kérdéseinek intézésére létesült 1886-ban az Országos Halászati Felügyelőség, amely ezidőszerint a kultúrmérnöki szolgálat körébe tartozik. Mindamellett a dolgok természeténél fogva a felügyelőség a halászat ügyeinek intézésére megfelelő önállósággal rendelkezik. Az előadott ismertetés, úgy véljük, eléggé igazolja a kultúrmérnöki szolgálat széleskörű voltát, és az ország különböző termelési ágait és a lakosság nagy részét érintő működését. Nemcsak a mezőgazdaság fejlesztése érdekében végzett talajjavító tevékenységet, hanem az ipari termelés, nemkülönben a lakosság kulturális és szociális igényei tekintetében kifejtett sokirányú működést is számba kell vennünk, ha a kultúrmérnöki szolgálatnak jelentőségét értékelni akarjuk. Ha mindezt mérlegeljük, a kultúrmérnöki szolgálat általános közgazdasági értékű működését és ezirányú eredményeit a legtárgyilagosabb bírálat esetén sem lehet elvitatni. * * * A kultúrmérnöki tevékenység nemzetgazdasági értékmérője a gazdasági, illetve ezen keresztül a pénzügyi eredmény volna. Ezt mindenesetre nehéz kellően megvilágítani, mert csak számos munkánál összegyűjtött adatok mérlegelése alapján lehetne megfelelő eredményt elérni. Sajnos, kultúrmérnökeink másirányú elfoglaltságuk miatt csak elvétve adtak számot az általuk végzett talajjavítások gazdasági és pénzügyi eredményeiről és ezért most is csak mozaikszerű képet adhatunk arról, hogy az ilyen munkák végrehajtása milyen előnyöket jelent. Megnehezíti a kérdés megvilágítását a kultúrmérnöki munkák sokfélesége, mert az egyes munkacsoportok értékelését csak nagy általánosságban lehet egységesen érzékeltetni.
