Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)

II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Halászat. Irta: Hallóssy Ferenc

HALÁSZAT 231 fogasának szaporítására és ponttyal is népesített. Gondoskodott a rend­kívüli mértékű orvhalászat megakadályozásáról, a fogás biztosítására a Balaton körül halásztelepeket létesített és megszervezte a fogott halak élő vagy szárított állapotban való értékesítését. Az erős kézzel és találékony­sággal vezetett üzem rövidesen példás eredményeket ért el és mind a halá­szati jogtulajdonosok, mind a részvénytársaság jelentős haszonra tett szert. (18. ábra.) Az országos halászati felügyelőség a Balatonon kívül szem előtt tartotta többi tavaink (Velencei, Palicsi, Fertő és a hegyi tavaink) halászatát is. Szakszerű tanácsai révén ott is sikerült a halászati érté­kesítés helyes mederbe terelése. Az állam a felsorolt szép eredményeket nemcsak szervező és irá­nyító munkával érte el, mert jelentős összegeket fordított halászati igazgatásának ellátására. (19. ábra.) Bendes költségellátmányt —néhány ezer forintot — 1884-ben kapott először a halászat. Ez az összeg a munka szaporodásával növekedett; 1893-ban 17.000,1894-ben 23.000, 1899-ben 77.960, 1914-ben már 248.068 korona volt a költségadomány, amelyből 18. ábra. A balatoni fogáseredmények, 1901—39.

Next

/
Oldalképek
Tartalom