Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Lecsapolás és belvízrendezés. Irta: Taxner Béla
LECSAPOLÁS ÉS BELVÍZRENDEZÉS 155 mérnökök is büszkélkedhetnének olyan alkotásokkal, mint olasz kartársaik, akik virágzó telepesközségeket teremtettek Itália számos mocsarának helyén. Nem tekinthetjük át részletesen a kultúrmérnököknek a lecsapolá- sok és belvízrendezések terén végzett munkáját azért sem, mert bár különböző műszaki eljárással, de mégis ugyanazt a célt, a vízmentesítést szolgálja közvetve vagy közvetlenül a lecsapoláson és belvízrendezésen kívül a folyók szabályozása, a patakmedrek tisztogatása, sőt bizonyos fokig a vízmosások megkötése is. Rozsnuay Károly szerint1 kultúrmérnöki hivatalaink 1879-től 1918-ig 5,557.265 kát. hold talajjavítására készítettek terveket. Ha figyelembe vesszük, hogy a talajjavító munkálatoknak általában 95%-a vág a vízrendezések körébe, a tervekben 5-3 millió hold víztelenítéséről lehetett, szó. Az ugyanezen idő alatt tényleg végrehajtott lecsapolási és vízelvezetési munkák érdekeltségi területe 1,424.241 kát. hold. A kultúrmérnökség működésének jelentősége akkor tűnik igazán ki, ha ezt a számot az intézmény létesítése előtti 60 évben végzett hasonló célú munkák 139.005 kát. holdas területével vetjük egybe. Az arány több mint tízszeres. A világháborií befejezése óta Csonkamagyarországon végzett lecsapolási és rokon munkák jótékony hatását 456.000 kát. hold érzi. És vegyük hozzá a közvetlen előnyökhöz a számokban ki nem fejez- hetőket : a malária eltűnését, a rendszeres közlekedés és az üzemszerű termelés lehetővé-válását, amivel az értékesítési viszonyok javultak meg, és végül azt, hogy a vadvizek levezetésével a további talajjavításokra is mód nyílott. Amíg a kultúrmérnökség más munkáinál felsoroljuk a teljesítményeket, itt csak az 12. ábrára hivatkozunk. Aki ezt a térképet egybeveti hazánk mai térképével, egyetlen szempillantással meggyőződhetik arról, hogy mit jelent nemcsak mezőgazdasági, hanem — bátran mondhatjuk — kulturális szempontból is kultúrmérnökeink 60 éves munkássága, amely betetőzte az ármentesítés nagy művét. * * * Úgyszólván nincs gazda országunkban, akit a lecsapolás kérdése közvetlenül ne érdekelne. Érdemes tehát arról is szólni, milyen módon szoktuk a lecsapolásokat elvégezni, megjegyezvén, hogy most a lecsapolás a káros vizek elvezetését jelentse. Természetes, hogy itt csak általában tárgyalhatjuk a kérdést; a részletek megbeszélésére hely sem volna. 1 Rozsnyai) Károly: A m. kir. kultúrmérnöki hivatalok 40 éves működésének eredményei az 1879—-1918. években. Vízügyi Közlemények, 1928/1. szám, 26. oldal.
