Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Palakrendezések. Irta: Mantuano József
PATAKRENDEZÉSEK 107 mennyiség levezetésére és megkezdődik a vízfolyás elfajulása ott, ahol eddig semmi baj nem volt. Zavart jelent a vízfolyáson egy-egy rosszul elhelyezett, vagy szűknyílású híd is. Káros duzzasztásával hozzájárul a felette levő szakasz eliszapolódásához. Különösen sok bajnak voltak okozói a vízimalmok. A régi világban, amikor a gőz és motorerő nem állott rendelkezésre, a vízierő nagy értéket képviselt. A föld értéke csekélyebb lévén, egy jó üzemű malom érdekében a birtokosok is elnézték a molnárok kíméletlen beavatkozását a víz- lefolyási viszonyokba. Vízienergia nyerése végett a völgy mélypontján húzódó vizeket oldalcsatornákkal a domboldalakba terelték és a csatornát a völgyénél kisebb eséssel vezetve, hosszabb-rövidebb szakaszon olyan magasságkülönbséget nyertek, melyről a vizet leejtve gépeiket hajthatták. Ennél sokkal erőszakosabb beavatkozás volt, amikor keresztgáttal az egész völgyet elzárták és ilymódon felduzzasztották a vizet, hogy az esést és ezáltal a kihasználható erőt fokozzák. Nagy területek kerültek így víz alá, amelyeken később, a mezőgazdaság fejlődésével, csak nagy nehézségekkel lehetett a víz természetes életfolyamatát visszaállítani. A domboldalra felszorított malomcsatornák sok esetben a mellékvölgyek egészséges betorkolását rontották el és a későbbi szabályozásokat nehezítették meg. Patakjaink rendezésénél első feladat a bajok okának a megkeresése, hogy megszüntetésével gyökeresen segítsünk. A vízlefolyási viszonyok ismerete az a kiindulópont, amely a szabályozási tervek elkészítésének az alapját szolgáltathatná. Azonban a kisebb vízfolyásokon hosszú időre visszanyúló észleléseink alig vannak, csak bizonyos tapogatódzásra vagyunk utalva. Megfigyelt árvíznyomokból vagy csapadékadatokból következtethetünk arra, hogy milyenek lehetnek a vízjárási viszonyok. Műszaki esésfelvételekkel tisztázódnak azok a kérdések, hogy mesterséges beavatkozás, vagy esetleg egy rossz mellékvölgybetorkolás hol rontotta el a medret. Kisebb vízfolyásainkat főleg az jellemzi, hogy nem elég csak a bajok okát megszüntetnünk, hanem az elromlott medret végig helyre is kell állítanunk, vagyis a szükséges mederszelvényeket a vízfolyás egész hosszában ki kell ásnunk vagy kotornunk. Míg a folyóknál elegendő az elfajulást okozó bajok: becsúszások, rossz kanyarok megszüntetése, és a helyes mederszelvényt a víz már önerejéből kialakítja, — legfeljebb egy-egy átvágás elkészítésével kell segítenünk, — a kisebb vízfolyásoknál ezt a munkát emberi erővel kell elvégeztetni. Jól terveztünk akkor, ha az így kiásott medret a patak a saját erejéből fenn tudja tartani. Sokszor a fenntartást sem tudjuk elérni, mert a baj igazi okát (pl. a felszín iszapjának lesodródását) nem tudjuk megszüntetni. A kisméretű 'medreknél nagy szerepet játszik a partoldalakon buján tenyésző
