Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
I. rész. A magyar kultúrmérnöki intézmény - A vízmesteri intézmény. Irta: Tavy Lajos
A vízmesteri intézmény. Irta : Tavy Lajos. A kultúrmérnöki intézmény 60 éves munkásságának beszámolója nem volna teljes, ha a szolgálat kiváló segéderőiről, a vízmesterekről meg nem emlékeznénk. Mint minden műszaki munkánál, a talajjavításnál is, a mérnök feladata a gazdasági adottságok keretébe illeszkedő terv elkészítése és a végrehajtás megszervezése. A terv megvalósítása már a munkáson múlik, akinek közvetlen irányítását a munkavezető végzi. Amíg a tudományosan képzett mérnök az eszmei megoldás kieszelője (v. ö. ingenieur, ingenium — ész), a munkavezető a kivitel mesterségbeli részét, a munkás a fizikai erőt adja a terv megvalósításához. Nagyobbarányú munkánál élesen különválnak ezek a szerepek és a mérnök, ha eredményes munkát akar végezni, nem nélkülözheti a munkavezető segítségét. Érthető tehát, hogy a kultúrmérnöki intézmény megteremtésének érdekében tett lépésekkel egvidőben felmerült a megfelelő műszaki segédszemélyzet kiképzésének szüksége is. A kultúrmérnöki intézmény megteremtőjének, Kvassay Jenőnek, e tekintetben is kitűnő példaként állott a szemei előtt a bádeni rendszer, ahol az offenburgi rétmesteriskolában gondoskodtak a talajjavítási munkák végrehajtásához szükséges munkavezetők kiképzéséről. Az ő buzgólkodása mellett Kenessey Kálmánnak 1878 decemberében a Magyar Tudományos Akadémián a hazai talajjavítások közgazdasági jelentőségéről és a kultúrmérnöki intézmény felállításának szükségességéről tartott előadása járult hozzá, hogy ugyanakkor, amikor 1879-ben Kvassay országépítő munkájához 4 mérnöktársat kapott segítségül, báró Kemény Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a szükséges segédszemélyzet kiképzését is lehetővé tette. Az akkor rétmester-iskólának nevezett tanfolyam 1879 december 1-én nyílt meg Kassán, az ottani m. kir. gazdasági, tanintézetben. A rét- mesterekre kettős feladat várt. Egyrészt, hogy ügyes munkavezetők legyenek, akik a kultúrmérnöki tervek elkészítéséhez szükséges terep- felvételeket és a terv végrejhatását önállóan végzik, másrészt, hogy
