Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 5. Budapest, 1972.
4. Az Al-Duna vízjárása
4. AZ AL-DUNA VÍZJÁRÁSA 19 20 A folyók vízjárása rendkívül összetett és bonyolult folyamat, melynek egyes tényezői térben és időben is változnak. A Duna vízgyűjtőterülete Báziásnál, az Al-Duna kezdeténél 570 896 km 2 , Orsovánál pedig alig valamivel több: 576 232 km 2 . Az Al-Duna vízjárását elsősorban a Száva, valamint a Tisza és Dráva határozza meg. (A Száva vízszállítása ugyanis csaknem kétszer akkora, mint a Tiszáé.) Pancsovánál a legnagyobb vízállások április—májusban, a (legalacsonyabbak pedig szeptemberben jelentkeznek. De van egy másodlagos maximum novemberben és egy másodlagos minimum télen január—februárban is. Az évi átlagos vízhozam Orsovánál kereken 5600 m 3 /s. Vásárhelyi Pál 0-vízállásnál a legkisebb vízhozamot 1680 m 3 /s-nak találta. A 90-es években az orsovai vízmérce felett 1,5 km-re a Delbota-patak torkolata alatti szelvényben, ahol a meder 470—550 m széles, nagyvíznél 17 000 m 3 /s-t mértek. A szélsőséges vízállások viszonya tehát sok évi átlagban kereken 1:10. A Vaskapu Vízlépcső tervezői az 1000 évenkénti maximumot 19 000 m 3 /s-ra, az 1000 éves minimumot pedig 1040 m 3 /s-ra számították. Az esésviszonyok az al-dunai szakaszon rendkívül változók (5. ábra). A sellős helyek a szakaszt mintegy lépcsőkre bontják: felfelé duzzasztónak s így ott az esés kicsi; lefelé azonban a víz csaknem átbukik ezeken a lépcsőkön, az esés tehát itt rendellenesen nagy. Az egyes szakaszokon jelentkező rendkívüli nagy esést — a korábbi hajózási akadályokat és a vízerőhasznosítás lehetőségeit — az alábbi adatok jellemzik: (Az egész al-dunai szakasz átlagos esése viszont csak 25 cm km, tehát kisebb, mint a Felső-Dunáé.) A vízszín lépcsőzetes esését magasabb vízállásnál nem annyira a sziklavonulatok, mint inkább a szélességi viszonyok változásai, a szűkületek és kiszélesedések okozzák. Ilyen hajózási akadály volt, nagyvizek idején, a Grében-csúcs körül előálló nagy vízszínesés, amely a kisvízszínek esésének kétszeresét is elérte. Hasonlóképpen a Kazán-szorosban is nagy volt az esés és annak megfelelően a vízsebesség is. Az esésnek megfelelően a sebességek is rendkívül változók. Ó-Moldova és Orsova között a középsebesség a legnagyobb az Izlás—Tachtalia-szakaszon, ahol eléri a 3,5 m/s értéket is. A hajóútban természetesen ennél még nagyobb is lehet. A Vaskapuban a középsebesség csak 2,1 m/s, a hajóútban azonban az 5 m/s-ot is eléri. Az Al-Duna jellegzetes hegyvidéki folyószakasz, amelyet a nagy esés, vele a nagy sebesség és eleven erő jellemez. Ez az eleven erő gyakran nagyobb elragadó erőt képvisel, mint a mederanyag: a fenék és a partok * Knezevic B. 20. sz. i. m. a Sztenkánál a Kozla-Dojeknál az Izlás-Szvinyicánál a Jucnál Sip — Gura Vaunál 2,00 km-es szakaszon 0,9 m 2,00 km-es szakaszon 3,0 m 7,60 km-es szakaszon 6,0 m 0,88 km-es szakaszon 3,3 m 2,50 km-es szakaszon 7,6 m összesen 14,98 km-es szakaszon 20,8 m esés*
