Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
4. Belvízrendszerek üzeme
A növényevő halak hazai természeti viszonyaink között természetes utón nem szaporodnak, ezért mesterségesen nevelt kifejlett példányokat kell a csatornaszakaszra kihelyezni, ahol azok rohamos fejlődésnek indulnak. A halaknak a természetes vizekbe való kijutását a betelepített szakasz végén halráccsal kell meggátolni. A halállomány természetes és mes terséges /lehalászás okozta/ csökkenését rendszeres telepítéssel kell ellensúlyozni. A növényzet, mint táplálékmennyiség és a halállomány közötti egyensúly lényeges, mivel a túl telepítés ugyancsak káros következményekhez vezet. Az első időszakban a kifejlett növényeknek csak a viz alatti szárát rágja el a hal - a támaszát vesztett növényzet a vizszinre feluszik és onnan el kell távolítani. A későbbiekben az uj növényzet fejlődését már fiatal hajtás idején megakadályozzák a halak. A növényzeten kivül a meder fokozatos feltöltödése teszi szükségessé a mederszelvények rendszeres fenntartását. A meder feltöltödése a vizből kiülepedett hordalék és a rézsűk deformációjának hatására jön létre. Sikvidéken az erózió cse kély, a belvizi csatornákba viszonylag kevés hordalék jut, igy a feliszapolódásból származó mederszelvénycsökkenés kevésbé jelentős, mint a mederdeformációk hatása. Jelentőssé a hordaléklerakódás növényzettel benőtt csatornákban válik, ahol a növényzet között az áramlás annyira lelassul, hogy csaknem valamennyi hordalékot lerakja. Ehhez járul az elhalt növényi részekből keletkező szerves iszap. A rendszeres gaz- talanitás tehát a szelvény feltöltődését is csökkenti. A mederdeformáció eltérő jellegű kötött és szemcsés talaj esetén Kötött, vizzel telitett agyagos talajban lassú alakváltozás következik be /43. ábra/, aminek hatása a fenntartás előtti mederfelvételekből jól követhető. Homokos talajra a rézsűk alámosása és a felsőbb rézsüszakaszok leomlása a jellemző. Elősegíti ezt a folyamatot a rézsülábnál beszivárgó talajvíz ami a rézsű állékonyságát csökkenti. Keresztszelvény deformáció átázott kötött talajban Kis csatornáknál a meder feltöltődését gyakran emberi tevékenység okozza. A közlekedés lerövidítésére a medret gyakran áttöltik, a kisebb csatornákon az állatokat áthajtják. Ez a káros hatás rendszeres ellenőrzéssel és a felelősök bírságolásával szüntethető meg. 90
