Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
4. Belvízrendszerek üzeme
a gépek egészben vagy részenként autódaruval kiemelhetők. A nyílások /kapuk/ méreteit a legnagyobb elemek méretei határozzák meg. A gépek üzemelésekor rezgések keletkeznek, melyek az alátámasztó elemekben dinamikus igénybevételeket okoznak. Kisebb gépeknél elegendő, ha a gépeket keményfa alátét közvetítésével erősítjük le a beton gépalapokra, nagyobb gépeknél különleges rezgéscsökkentő alátétek alkalmazására és az épület alapjaitól független gépalapok alkalmazására kerülhet sor. Különösen erősek a rezgések robbanómotoros meghajtású gépeknél. A gépház és a szivóakna alapozását különös gonddal kell megtervezni. Az alapoknak a statikai és dinamikai állékonyságon kívül többnyire a szivárgó vízzel szemben is álléko- nyaknak kell lenniük. A rezgések hatására a talaj utólagos ülepedésével is számolni kell, ami az egyes elemek egyenlőtlen süllyedését vagy helytelenül tervezett alapoknál az alap test és talaj között hézagok keletkezését okozhatja. A szivárgási állékonyságot szádfalakkal lehet növelni, de ugyanakkor helytelenül tervezett szádfal esetén az alaptest "felülhet" a szádfalra, ami szintén egyenlőtlen süllyedést eredményez. A helyes megoldást a gondos talajmechanikai feltárás alapján megismert altalajviszonyok és a szerkezet együttes mérlegelésével lehet megtalálni. Az alapozási viszonyok visz szahatnak a szerkezet módosítására is. A szivattyú által átemelt vizet a nyomócső juttatja az árvédelmi töltésen át a befogadóba, vagy további, magasabban fekvő csatornaszakaszba. A nyomócsövek lehetnek önállóak, vagy egyesithetők a gravitációs levezetést biztositó csőzsilip elzárás utáni szakaszával. Magassági elhelyezésük szerint a nyomócsövek lehetnek magas, közép és mélyvezetésüek /40. ábra/. Magasvezetésü a nyomócső, ha az árvízvédelmi gátat az árvizszint felett keresztezi. Ebben az esetben a nyomócső elhelyezhető a gátszelvényen kívül, vagy azon belül. Az árvizszint feletti helyzet az árviznek a nyomócsövön keresztül való behatolását kizárja, csak a szivattyú üzeme után, telt nyomócső esetén kell a szivornyahatás miatt ellenirányú áramlással számolni, ami a legmagasabb pontra elhelyezett légbeeresztő szeleppel kerülhető ei. A hullámtéri oldalon nincs szükség elzárásra. A kitorkoló nyilást úgy kell elhelyezni, hogy a szivattyúzás idején lehetőleg vízzel legyen boritva. A magasvezetésü nyomócső általában acélból épül. Felszin feletti vezetés esetén könnyen ellenőrizhető, ami szükségtelenné teszi fölöslegesen nagy méretek kialakítását. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a gáttest folyamatosságát nem bontja meg, hiszen a föld és egyéb anyagú müvek határfelülete szivárgás szempontjából mindig kényes helye a védgátnak. A középvezetésü nyomócső az árvédelmi töltést az árvizszint és a terepszint között keresztezi. Többnyire nagyobb vizszállitásu szivattyútelepnél alkalmazzák, amelynél a viz- szállitás az alkalmazható 1,5-2,0 m/s sebesség mellett már 81
