Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
1. A síkvidéki vízrendezés feladata
tározóképessége is kiegyenlíti. Különlegesen nedves években ill. időszakokban azonban olyan jelentős többletek jelentkezhetnek, melyek a talajok felső rétegeiben már nem tározód- hatnak. A 2/b és 2/c ábrarészeken ilyen különleges nedves esztendők adatait tüntetjük fel összehasonlitás céljából. A csapadékból vagy hóléből adódó vizfeleslegek további sorsa elsősorban a talaj minőségétől függ. A felszini viz a talajba szivárogva a talajviz elérésére igyekszik. A háromfázisú talajban jelentkező másodlagos hatásoktól eltekintve a függőleges lefelé irányuló áramlás közelítőleg 1=1 hidraulikus gradiens melletti potenciális áramlásnak fogható fel, melynek sebessége a k áteresztőképességi együtthatóval egyenlő. Agyagos talajok 10“6 cm/s nagyságrendő k tényezőjénél kb. 1 mm/nap, homoktalajoknál kb. 1 m/nap beszivárgási sebesség lép fel. Ebből következik, hogy a károsodások oka és jellege agyagos és homokos talajféleségeknél további jelentős minőségi eltéréseket mutat. Agyagos talajoknál a tömör szerkezetű talajba való beszivárgás a csapadék vagy hóolvadás intenzitásához viszonyítva jelentéktelen. A felszínre jutó viz csak addig szivárog a talajba, amig a felső szántott, vagy rét és legelő területen a növények gyökerei által fellazított talajréteg nem telítődik. Ezt követően érkező csapadék és hóié a felszínen előbb megáll, majd a felszini kisebb mikrodomborzati tárözótereket feltöltve egyes ereken, barázdákon a mélyebb területekre törekszik. A lassú beszivárgás miatt ugyanakkor gyakori, hogy a szántott réteg /eketalp/ alatt telítetlen, sőt csaknem száraz a talaj és gyakran figyelhető meg, hogy a tartós elöntésekhez közeli talajvizszinészlelő vagy használati kutakban az elöntéssel egyidejűleg a vizszin a terepszint alatt 3-6 m-re áll. Lazax homokos; talajú területeken a viz még nagyobb záporok alkalmával is könnyen beszivárog a talajba. Felszini viz csak akkor jelenik meg, ha az általában egyenetlen homokos terepfelszin alatti talajviz a mélyebb pontokon a felszinre lép /3. ábra/. A gyakoribb vízállások helyén a talaj felszini rétegeiben a bemosott és szél által odahordott finom kolloid szemcsék felhalmozódnak és ezzel vízzáróvá teszik, - igy a mélyedésekben a vizek gyakran a környékbeli talajviz- szin visszahúzódása után is megmaradnak. Bonyolítja a homoktalajok vízgazdálkodási helyzetét, hogy a homok fedőréteg alatt nem nagy mélységben gyakran vízzáró réteg vagy lencse helyezkedik el. A kötött és laza talajú területeken lejátszódó káros belvízi jelenségek eltérő jellege miatt az eltérő talajminő- ségü területekre nem ugyanaz a külső meteorológiai helyzet a mértékadó. Kötött talajú területeken, ha a vizfeleslegek a talaj kitölthető gravitációs hézagtérfogatát meghaladják, mindig fellép felszini viz. Homokos talajoknál az átlagos talaj vizszin emelkedéséhez tartós, gyakran több egymás után következő évben jelentkező nedves időjárás szükséges. Hosszabb nedves periódus után azonban már átlagos nedvességű év is
