Többcélú folyószabályozás és vízhasznosítás II. (VMGT 63., VIZDOK, Budapest, 1974)
Balogh János vitaindító előadása: A műszaki és mezőgazdasági tervezés és beruházás összehangolása
92 Ez a koncentráltan elhelyezkedő állatállomány már lehetővé teszi gazdaságos méretű vágóhíd és húsfeldolgozó létesítését. A térségben természetesen e rendszeren kívül is hizlalnak állatot, amelynek feldolgozása ugyanitt történhet meg. Az állattenyésztés és a hizlalás a szeszmoslék meltebt ter- mészetesen sok egyéb takarmányt is igényel. Ennek megtermelése és feldolgozása szintén a térség feladata. A feladat nagyságát a tevékenységben érintett mezőgazdasági terület méretével jellemezhetjük, ami 150-500 ezer hektárt tesz ki. A takarmánygazdálkodás önálló komplex feladat, amelyik a takarmány termelésétől a szárításon és feldolgozáson keresztül a tárolás és felhasználás minden kérdését magában foglalja. Beletartozik a vágóhídon keletkező takarmányozásra alkalmas hulladék hasznosítása is. Ez a vertikális élelmiszergazdasági rendszer erősen viz-* igényes. A keletkező szervesen szennyezett szennyvíz és a trágya megfelelő tisztítás és higitás után, öntözésre használható, s igy a környezet szennyezése helyett a vertikális tevékenységi rendszer működését erősiti. A tevékenység ilyen fejlesztése zárt gazdálkodási rendszert hoz létre, amelyet csak nagy értékű feldolgozott árutermék hagy el. A termelés értéké egy- milliárd forint körül van. Gazdaságos működésének számos feltétele van, de a termelési kockázat szerepe kiemelke- kedő. A kockázat mindenekelőtt a növénytermelés biztonságától, a termés mennyiségi és minőségi ingadozásától függ. A növénytermesztési eredmények stabilizálásának és további növelésének legfontosabb és legnagyobb hatású eszköze az öntözőgazdálkodás széles körű bevezetése. Az öntözés ebben az esetben az egész termelési rendszer e— reduényes működésének egyik alapkérdése és igy a térség gazdasági továbbfejlődésének biztosítéka.
