Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)

1.3 A folyócsatornázás és víztározás összefüggései az ipari és mezőgazdasági vízhasznosítással

61

E. (Q) = Max Di>k + Pi>k - Ai>k G ahol

5-i (£) = az i-edik hónap elején ahhoz azükaégea vízkészlet, hogy a vízigény G valóazinüaéggel kielégíthető legyen

Di k = öaazegezett vizigény az i hónap elejétől k

hónapon kereaztül

P ■ v = öaazegzett párolgási veazteaég u.azon idő—X j K.

a zakra

A. . (G) = a tározó öaazegzett hozzáfolyáaai u.azon idoazakra, G valóazinüaég függvényében

Az E'(G) értékaereg összehaaonlitása az i időpontban a tározóban lévő vízmennyiséggel megadja, hogy milyen G valószínűséggel elégíthető ki a feltételezett D vizigény k hónapon keresztül.

Kezdeti ürea tározót feltételezve a fenti egyenlet folyamatos összegzésével számították az 1,ábráin látható E (G) görbeaereget. Az ábrázolt HIP.3. a Tajó minimális vízigényén túl 15 m^/s, a HIP.6. 22,5 m^/a időben változatlannak feltételezett D vízigényt vesz alapul. A vastag vonal tényleges hidrometriai adatokat ad meg, a két görbeaereget 90-99 %-oa valószinüaégü vízhozamokra számították.

A párolgási veszteséget a tározó vízfelületének függvényében fokozatos közelítéssel számították, a vizszint t.i. függ a párolgástól. A teljes tározórendazer 2394 hm^ térfo-