Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)

1.3 A folyócsatornázás és víztározás összefüggései az ipari és mezőgazdasági vízhasznosítással

58

E növények szálai júniusra elérik a 2-4 m hosszat. A viz szintjét ekkor esetleg 40 %-kal is megemelik a csatornában,a- melyet a főszezonban kell vizteleniteni a gazirtáshoz.

A csónakból való viz alatti kaszálás műszakilag sem volt eredményes, túl drága is volt. Jelenleg egyetlen hatékony megoldás a hinár levágása és a gyökértelenit és kézzel lega- lább 30 m /munkaóra ráfordítással, évente háromszor! További nehézséget okoz, hogy a gyomlálás megbonthatja a meder rézsűjét is.

Megtelepszik a hinár burkolt csatornaszakaszon is, bár a betonon más fajták telepszenek meg. Főleg a műtárgyak alvizé- ben, betonfelületek illesztési vonalain tapadnak meg. Egyes burkolt csatornákban pedig 5 évnél rövidebb idő alatt fokozatosan algák jelentek meg.

Egyesek szerint a medrekben a viz sebessége nem megfelelő. Mások szerint a zavarosabb viz nem kedvez a hinárféléknek, azonban még olyan periódusokban, amikor a viz különösen zavaros volt, sem csökkent észrevehetően a növekedésük.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy bár a tarozás előnyei vitathatatlanok, bizonyos gondok is jelentkeznek a nyomában. A lebegtetett hordalék csökkenése főleg a földmedrű csatornák üzemét zavarja meg, és megbontja a folyamdelták dinamikus egyensúlyát. A vizi növényzet szaporodása ellen pedig olyan uj, szelektiv gyomirtókat kellene kidolgozni, amelyek nem csökkentenék a szállított viz használati értékét.