Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)

1.3 A folyócsatornázás és víztározás összefüggései az ipari és mezőgazdasági vízhasznosítással

55

zóta megépített tározók - amelyek közül kettő 100 millió maiiéi nagyobb - ehhez elegendő vizet biztosítanak. Meg kell azonban növelni a főcsatorna vizszállitó képességét 44 m^/s- ra, valamint a negyven éve 8 nrVs-ra épült Kisegitő-Urgal csatornáét 16 m^/s-ra.

A csatornák átépítése számottevő szelvénybővités nélkül történik, beton burkolat beépítésével, aminek hatására lecsökken a súrlódás és megnő a viz sebessége. A burkolat 2,5 tonnás előregyártott betonelemekből épül, viztelenitett csatornában. A munkát télen végzik négy 30 napos munkaciklusban, amelyeket 8-10 napos vizeresztési periódusok szakítanak meg.

Az ivóviz-igényt, ami az állattenyésztés újabb igényeivel télen is eléri a 250 1/fő.nap-ot, többféle módszer e- gyüttes alkalmazásával biztosítják. A 20 napos téli karbantartás idejére régebben is víztelenítették a csatornákat, ezalatt kb. 40 /5-kal csökkentve az itt élő kb. 60.000 lakos vízigényét. A viz egyrészét helyi földmedrű tárolókból is biztosítani lehet, végeredményben mintegy 200.000 m^ viz tárolását kellett megoldani a főcsatorna 50-100 szelvénykilomé- terei közötti szakaszon.

Medertározókat alakítottak ki a 0,33 /á esésű, 1:1 rézsüjü, 5 m fenékszélességü főcsatornában 5 km-enként, 1,5 m

magas ideiglenes duzzasztással. Egy-egy ilyen tározó térfo3 x „

gata mintegy 20.000 m . Az elzárást burkolt csatornaszakaszon felállított I vasak közé helyezett 1,5-2,5 m hosszú hornyolt betétpallókkal oldották meg. Az I vasak kiemelhető- ek, a viznyomás felvételére ferde megtámasztással készülnek, vagy az ideiglenes kezelőhidhoz támaszkodnak.