Több célú folyószabályozás és vízhasznosítás I. (VMGT 62. VÍZDOK, Budapest, 1974)

1.2 A folyócsatornázás és vízrendezési problémái

40 A fenti dimenziók csak példaként szolgálnak, helyükbe más pénz vagy időegységek is irhatok, a kWó helyébe is az éppen vizsgált termék dimenzióit kell irni. Az Eq eredmény - talán a vizerőhasznositást kivéve - csak becsülhető, az Rq ráfordítás meghatározása általában megbizhatóbb. A V illetve Vk vízmennyiségeket folyócsatornázás ese­tében a vízfolyás teljes vizháztartási mérlegéből kell meg­határozni, amit ebben a rövidített ismertetésben nem rész­letezhetünk. A két mennyiség különbözhet egymástól, pl. a "folyóban hagyandó vizmennyiség"-gel csökkenthetjük a viz- erőtelepen átvezetett "kezelt" vizmennyiséget, hogy meg­kapjuk a vizerőhasznositást "terhelő" V vizmennyiséget. A viz többszöri felhasználása vízgazdálkodási szem­pontból kedvező. Ilyenkor természetesen mind az R fajlagos ráfordítás, mind az E eredmény növekszik. Folyócsatornázás hatásának vizsgálatakor első lépés­ként megvizsgáljuk, hogy a csatornázott folyóra vonatkozója fajlagos hozamok, illetve a V hasznosítható vízmennyiségek nagyobbak-e, mint csatornázatlan folyóra számított érté­kek. Ha igen, ez a csatornázás kedvező voltát igazolja. A számítások végezhetők először csak az egyenletek jelentősebb tagjaival. Folyócsatornázások gazdasági vizs­gálatának első lépéseiben elegendő lehet csak a vízfo­lyásban végzett munkák számításba vétele. Kétséges ese­tekben a számításokat minden jelentős vízgazdálkodási mű­veletre kiterjesztjük. Elképzelhető az optimum számítá­sa sok változat gépi számítással történő összehasonlítá­sával is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom