Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
Az öntözés igénye Az öntözésre való berendezkedést mindig valamilyen természeti vagy gazdasági körülmény teszi szükségessé. Az öntözési igény legtöbbször a termésátlagok és a termelés gazdaságosságának növelése érdekében merül fel. Szükséges lehet azonban az öntözés olyan helyeken is, ahol növénytermesztésre általában, vagy pedig egy-egy növény vonatkozásában csakis öntözéssel nyílik lehetőség. Ez az öntözési igény szélsőséges és feltétlen esete. Itt az öntözés tehát a növény- termesztés lehetőségét teremti meg. Ezért is nevezik az ilyen vidéket a feltétlen öntözés zónájának. Földrajzilag a térítők vidéke tartozik ide, ahol hiteles nyomok és feljegyzések szerint is több ezer éves az öntözőkultúra. A mérsékelt égövi területeken öntözés nélkül is eredményes termelés folytatható. Öntözéssel azonban itt is lényegesen növelhetők a hozamok és általában a termelés gazdaságossága is. Hazánk is ebbe az ún .feltételes öntözési zónába tartozik. Az öntözés itt általában nem rendelkezik nagy múlttal, de különösen az utóbbi évtizedekben nagymértékben fejlődik. A mérsékelt és a hideg égöv határán az öntözés csak kivételes agrotechnikai eljárás. Ezért sorolják ezt a zónát a kivételes öntözés tájához. A hideg égövet az alacsony hőmérséklet és a sok csapadék jellemzi; itt öntözési igény már nem merül fel. A továbbiakban csak a feltételes öntözés zónájára vonatkozó üzemtani kérdésekkel foglalkozunk, mivel ez jellemzi hazánk területét is. Természeti feltételek Az öntözési igény szempontjából nagyon lényeges a természeti tényezők alakulása. Ezekből is külön ki kell emelnünk a hőmérsékleti és a csapadékviszonyokat, valamint a talajadottságokat; ezekkel ui. külön-külön és együttesen jellemezhető az öntözés igénye. Hőmérséklet A hőmérséklet önmagában általában a legkevésbé meghatározó jellegű éghajlati tényező; önmagában leginkább bizonyos növények termeszthetősége vagy pedig egyes időszakok vonatkozásában lehet szerepe. Ismeretes, hogy a tájra jellemző hőmérsékleti viszonyok meghatározzák az ott eredményesen termeszthető növények körét. A hőmérséklet figyelembevétele felvetődhet a késő tavaszi fagyok okozta károk megszüntetése, illetve mérséklése vonatkozásában is. Pl. intenzív kultúrák esetében a gyakori késői fagyok olyan nagy terméskiesést okozhatnak, hogy esetleges fagyvédelmi öntözés önmagában is indokolhatja az öntözés bevezetését. A hőmérséklet bizonyos körülmények között és egyes időszakokban káros hatású is lehet az öntözéses növénytermesztésre. Pl. ha alacsony hőmérsékleten hideg talajt öntözünk, késleltetjük a talaj felmelegedését, így az öntözéssel nem hajtunk hasznot, hanem jelentős károkat okozhatunk. Ilyen körülmények fennforgása 8
