Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
Az öntözött terület aránya az összes területből /o Az állóeszközök viszonylagos mennyisége (20% alatti öntözött aránynál = 100%) 20 alatt 100 20,1—40 118 40,1—60 184 60,1—80 216 80,1 felett 253 Fiori, C. — Bonetti, F.: Az öntözés technikájának és gazdaságosságának kérdéséhez. (Contributo albe determinacione dei costi déllé transformatione fondioria nei comprensori di bonifica del!’ Italia meridionalle.) Suppl. al B. Roma, 1959. Az állóeszközök mennyiségének növeke- 29. táblázat. Az öntözés mérete és az dése elsó'sorban az öntözőberendezés létesí- állóeszköz-szükséglet összefüggése* tésével kapcsolatos. Az öntözőberendezéssel azonban csak az öntözés technikai lehetőségeit teremtjük meg. Ez a technikai lehetőség további következményekkel jár. Az öntözés bevezetésével tulajdonképpen kisebb-nagyobb mértékben bővítjük a termelés volumenét, s ez nagyobb mennyiségű egyéb üzemi állóeszközt is igényel. Figyelembe kell azt is venni, hogy az öntözés, a magasabb termelési színvonalból adódóan, a termelés volumenének növekedésénél nagyobb arányú állóeszköz-növekedést eredményezhet. Az öntözéses termelés ui. a munkák (gépi munkák) időbeni elvégzésére, valamint a termékek, a szükséges anyagok (műtrágya, növényvédőszer) időbeni szállítására és felhasználására érzékenyebben reagálnak, mint a száraz termelés. Ez az igény csak nagyobb mérvű állóeszköz-ellátottsággal elégíthető ki. Más oldalról viszont az öntözés a meglevő állóeszközök jobb kihasználásának lehetőségét is megteremtheti, ez pedig — viszonylag — csökkenti az állóeszköz-szükségletet. Az üzemi állóeszközök mennyisége, illetve növekedése szoros összefüggésben van az öntözéses termelés méretével. Alacsony öntözési arány mellett — még intenzív öntözés esetén is — általában csak minimálisan vagy egyáltalán nem növekszik az igény, mert az eredményes termelés a meglevő eszközök jobb kihasználásával is megoldható. A növekedés csak a speciális öntözési állóeszközökből adódik. Hasonlóképpen még nagyméretű időszakos öntözés sem igényel üzemi állóeszköz-bővítést, csak az öntözőberendezések és a kapcsolódó épületek létesítése, valamint a javítás-kapacitás biztosítása terén. Intenzív öntözésnél, illetve a rizstermesztésnél azonban az öntözéses termelés mérete alapvetően meghatározza az állóeszközök méretét. Ezt mutatja a 29. táblázat, amelyben 32 olasz gazdaság összefoglaló adatai szerepelnek. A táblázat szerint 40 %-os öntözött terület arányig nem növekedett jelentősen az állóeszközök mennyisége, de efölött már nagymértékű volt a növekedés. Az öntözött terület nagyságának és az állóeszköz mennyiségének összefüggését mutatja a 30. táblázat is. A táblázatban közölt adatokból nem célszerű általános érvényű következtetést levonni, hiszen az állóeszközök értékének nagysága és növekedése igen sok tényező függvényében alakul ki. A mennyiségi növekedésen túl azonban szerkezeti változással is számolni kell, mert a száraz termeléshez képest növekszik a gépesítés foka, a szállítási munkák volumene (31. táblázat). A táblázatban olyan négy megye adata szerepel, ahol jelentősen eltér az öntözött terület aránya. Látható, hogy az épület és gépi állóeszköz együttes értékének megoszlása az egyes csoportokban különböző. Az öntözött terület arányának növekedésével nagyobb lesz a gépi állóeszközök hányada, amely az amortizációs költségek emelkedését is maga után vonja. 71
