Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
27. táblázat. Önjáró berendezések jellemző gazdasági mutatói A mutató megnevezése Egység Öntözőhajó Vízágyú /. A létesítésnél a) Beruházás — bruttó területre Ft/kh 8000 4000 — nettó területre Ft/kh 8550 4200 — a gépi beruházás aránya °/o 20 35 b) Felhasznált anyag — fém kg/kh 35 30 — cement kg/kh 130 20 — műanyag kg/kh — — c) Területkiesés % 6,5 5,0 2. Az üzemelésnél a) Munkafelhasználás — egységnyi vízmennyiségre óra/holdmm 0,03 0,13 — egységnyi területre óra/kh 6,0 21,0 b) Üzemanyag-felhasználás — egységnyi vízmennyiségre kg/holdmm 0,6 0,53 — egységnyi területre kg/kh 95 85 c) Öntözési költség — egységnyi vízmennyiségre Ft/holdmm 5,5 5,60 — egységnyi területre Ft/kh 880 900 — az állandó jellegű költségek aránya V / O 40 20 Altalaj-öntöző berendezések A vízvezetés módja szerint — nyílt árkos, — vakond-drénes és — egyéb berendezések ismertek. A nyílt árkos berendezés általában a feltétlen altalaj öntözésre berendezendő' exten- zív láptalajok jellegzetes berendezése. A vakond-drénes berendezés kötött talajokon, megfelelő munkagéppel létesíthető. A drének azonban általában rövid idő alatt beomlanak, eltömődnek, így használhatatlanná válnak. Ez a körülmény nagymértékben növelheti a létesítési költségeket, mert sokszor az egész berendezést újra kell építeni. Az egyéb berendezéseknél a vizet égetett agyag- vagy újabban műanyag csövekkell vezetik. Ezek hosszú ideig használhatók, viszont a sűrű hálózat miatt költségesek. A nyílt árkos berendezésnél a létesítmények a termőterületnek mintegy 5%-át foglalják el. E berendezéseknek viszonylag kicsi a létesítési ráfordítása, és emellett üzeme5* 67
