Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
ciós, vagy gépi vízkivétellel juttatják a területre a vizet. Az ilyen berendezéseket a 18. táblázat mutatói jellemzik. Az adatok szerint viszonylag kevés beruházással és anyaggal, továbbá kis területkieséssel létesíthető' legelőöntözés. (A kis termelési érték következtében a területkiesés nem alapvető gazdasági kérdés). A beruházás nagyságának alakulására ügyelni kell. Ez ui. megnövelheti az állandó költségek arányát és ennek következtében az öntözési költséget is. Az üzemelés fajlagos ráfordításai is kedvezőek. Az üzemanyag-felhasználás, a nagy vízmennyiség miatt viszonylag jelentős, de az összes költség így is kevés. Megjegyezzük azonban, hogy a gravitációs vízkiemelés 100 Ft/kh költségcsökkenést eredményezhet, amely ilyen kis termelési értéknél már jelentősen növelheti az öntözés gazdaságosságát. A legelőöntöző telep tehát gazdaságosan kialakítható berendezéstípus. Technikai színvonalát növelné a műanyag tömlő alkalmazása; így kevesebb csatornát kellene készíteni, csökkenne a beruházás, és tovább lenne javítható az öntözés minősége is. Esőztető öntözőberendezések Azesőztető öntözőberendezések nagyon változatos típusúak. A berendezések, mozgathatóságuk, illetve helyhez kötöttségük foka tekintetében négy csoportra oszthatók: — hordozható, — félstabil, — stabil és —• önjáró berendezések. <500 Hordozhatok l/perc vízszállító képességűek élővízből csökiitbil főni! hálózatból csatornából ‘'ározabil Felstabilak 501-1500 1501-2500 2S0K < 200 201-1000 100-1 < élővízből főmű hálózatból tározóból Stabilak <200 kh 201-1000kh 1001 kh< Önjárók óntözihaji vízágyú konzolos élővízből Főmű hálózatból élővízből csotornaFőmő hálózatból hálózatból 7. ábra. Az esőztető berendezések csoportosítása 57
