Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
16. táblázat. A rizstelep jellemző építési és üzemelési mutatói Földcsatornával A mutató megnevezése Egység gravitációs gépi vízkivétellel /. A létesítésnél a) Beruházás — bruttó területre Ft/kh 8200 8700 — nettó területre Ft/kh 8900 9500 — gépi beruházás aránya % 1 8 b). Felhasznált anyag — fém kg/kh 6 15 — cement kg/kh 125 125 — műanyag kg/kh — — c) Területkiesés v / O 8 8 2. Az üzemelésnél a) Munkafelhasználás — egységnyi vízmennyiségre óra/holdmm 0,05 0,06 — egységnyi területre óra/kh 80 90 b) Üzemanyag-felhasználás — egységnyi vízmennyiségre kg/holdmm — 0,04 — egységnyi területre kg/kh — 60 c) Öntözési költség — egységnyi vízmennyiségre Ft/holdmm 0,6—0,7 0,9—1,0 — egységnyi területre Ft/kh 1000 1450 — az állandó jellegű költségek aránya % 40 30 A rizs öntözési költségeiből az állandó rész hányada nem mondható nagynak. Szántóföldi növényeknél az állandó költség kh-anként mindkét megoldásnál 400—500 forintot tesz ki, és az összes költség tetemes hányada. Szántóföldi öntözőtelep A felületi öntözésen belül legnagyobb területen szántóföldi növényeket öntöznek. A rizsnél elmondottakhoz hasonlóan szintén a hagyományos földcsatornás vízvezetés az uralkodó, szinte egyedüli megoldás. A telepek itt is általában valamilyen tereprendezéssel készülnek, és a táblák nagyüzemi művelésre nagyrészt alkalmasak. Az öntözés megindulásától a betakarításig az ideiglenes csatornák korlátozzák, vagy csak nagy taposási kár mellett teszik lehetővé a növényápoló és betakarító (évelő pillangósok) gépek mozgását. Az ideiglenes csatornákat és az öntöző elemeket helyettesítő műanyag tömlők ezt a hátrányos tulajdonságot kiküszöbölik; ezeket azonban ma még nagyon kis területen alkalmazzák. 54
