Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
14. táblázat. A víztározókból öntözhető terület alakulása Magyarországon* Év Terület kh Az épülő tározók kapacitása kh Megjegyzés 1962 18 600 1963. év 1963 32 000 13 400 elejéig épült 1964 40 200 6 700 1965 44 400 4 500 1966 48 900 6 100 1967 55 000 5 500 tervezett építés ilyen helyen elmaradhat a nagy állami terheket kívánó öntözőfő- mű építése és üzemelése. A víztározók építése hazánkban 1962-től kezdődően nagyon gyors ütemben fejlődik, és az építés további növekedése is várható (14. táblázat). A tározással általában az elfolyó csapadékot fogják fel. A tározók építése meglehetősen költséges : az 1964-ig megépült tározók adatai alapján az egy kh öntözött területre jutó beruházási költség 1000—10 000 Ft, a legtöbbnél 2000—5000 Ft között alakult. A hető területet. beruházás nagy szélsőségei azonban nem jellemzők, mert valamilyen ritkán előforduló kedvező vagy kedvezőtlen körülmény alakította ki azokat. A szélsőségek főként azzal magyarázhatók, hogy a tározók igen különböző mennyiségű és minőségű munkával építhetők. A beruházási költség nagyságát alapvetően * Jelentés az öntözés 1963. évi eredményeiről. OVF és FM együttes kiadványa. Budapest, 1964. Megjegyzés : A tározott vízmennyiségből számoltuk át az öntöz— a tározó térfogata és — az építendő létesítmények volumene határozzák meg. A két tényező közül az utóbbi a jelentősebb, mert viszonylag kis tározótér is kialakítható olcsón, ha a természeti adottságokat jól kihasználják. A tározókkal azonos kategóriába sorolhatók még a halastavak is. Ilyenkor ún. magasított vízszintű tavakat építenek. Ezek azonban csak kis terület öntözésénél jöhetnek számításba, mert elsődleges céljuk a haltermelés. Nagyüzemi öntözéseknél rendszerint csak tartalékként lehet velük számolni. A kút-öntözés szintén helyi vízforrások, a felszín alatti vízkészletek kihasználását teszi lehetővé. Az ilyen öntözésekhez a vizet nyerhetik: egyszerű kutakból, csőkutak- ból és mélyfúrási kutakból. A vízforrás építési költsége átlagosan 300—500 Ft/kh, a vízadó réteg mélysége, milyensége és az építés technikája szerint. A kút-öntözés Magyarországon nagy múltra tekint vissza, különösen 1960-tól kezdve jelentős a fejlődés (15. táblázat), mindenekelőtt a Bács megyei kezdeményezések hatására. Az ilyen lehetőségek feltárása és kihasználása tovább folyik. A kút- öntözések nagy része esőszerű öntözést kíván, itt is mindenekelőtt a hordozható berendezések vannak előnyben. A szerény beruházási igények, új területek bekapcsolása az öntözésbe (Bács megye, Nyírség stb.), a vízkincs bővülése, a kis népgazdasági terhek mind aláhúzzák a kút-öntözés igen nagy jelentőségét. 50
