Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
8. táblázat. Az öntöző mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az öntözött területük megoszlása, 1964-ben* Megnevezés Az öntözőgazdaságok száma számának összes öntözött területének átlagos öntözött területe kh %-os megoszlása 50 kh alatt 439 29,8 3,4 24 50—100 kh-as 237 16,1 5,9 76 101—200 kh-as 334 22,7 15,7 142 201—300 kh-as 176 11,9 14,3 246 301—400 kh-as 89 6,0 10,1 344 401—500 kh-as 58 3,9 8,7 452 501—1000 kh-as 96 6,5 21,2 668 1000 kh felett 45 3,1 20,7 1394 Összesen: 1474 100,0 100.0 206 * Központi Statisztikai Hivatal: Az öntözéses gazdálkodás 1964. Budapest, 1965. június. pedig kapcsolódhat egy koncentráltan elhelyezett speciális ágazathoz. Más oldalról a nagy területű gazdaságok általában vezetés szempontjából is mélyen tagoltak, tehát az öntözésnek egy szakember feladatkörét ki kell töltenie. Egyébként az öntözés nem lehet szakszerű, irányítása csak mellékes feladat lesz, és következésképpen nem hozza meg a várt eredményt sem. Valamennyi befolyásoló tényező vonatkozásában döntő az öntözés üzemi formája. Azonos technikai jellemzők mellett időszakos öntözésnél az öntözött terület nagyobb lehet, mint intenzív öntözésnél vagy rizstermesztésnél. A fentiekből látható, hogy a legkisebb méretet minden esetben több tényezőt mérlegelve kell eldönteni, ill. meghatározni. Az öntözött terület aránya A legkisebb méret változó területarányt jelent. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb öntözött terület — figyelembe véve a gazdaságok átlagos nagyságát, valamint termelésének színvonalát és a gazdaságok nagyságával összefüggő ökonómiai tényezőket — általában az összes terület 5—10%-át teszi ki. A területarány, mint a méret egyik jellemzője, különösen a maximális méret meghatározásánál jelentős. Elvileg a gazdaság egész területe öntözhető, amennyiben az eredményes öntözés feltételei egyébként kielégíthetők. Gyakorlatilag azonban ez csak nagyon ritka kivétel lehet, és a jövőben is az lesz. Ennek a következő két alapvető oka van: 1. A gazdaságok nemcsak intenzív öntözést kívánó növényeket termesztenek, hanem olyanokat is, amelyek csak időszakos öntözést igényelnek (pl. gabona). De az egész területet azért sem lehet öntözni, mert a trágyázási és más munkákat nem lehet egy időpontra, különösen az őszi csúcsmunkák idejére összpontosítani. Ezenkívül bizo29
