Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Az öntözéses termelés és az öntözőgazdaságok kialakítása
függően lényegesen nagyobb mértékben nő. Magas termelési színvonalnál, amennyiben az öntözési lehetőség fennáll, az öntözési igény két oldalról indokolt: egyrészt növeli a meglevő eszközök kapacitásának kihasználását és általában javítja a ráfordítások hatékonyságát, másrészt a hozam biztonságán keresztül csökkenthető a termelés kockázata. A rossz kapacitáskihasználásból, a ráfordítások gyenge hatékonyságából és a bizonytalan hozamokból adódó gazdasági hátrányok nagysága szabja meg, hogy milyen mértékben és módon célszerű öntözésre berendezkedni. Általában minél magasabb a termelés színvonala, annál indokoltabb öntözni, és annál kedvezőbb hatást érünk el az öntözéssel. Tehát az öntözési igény a termelés színvonalának függvényében nő. Ezen túlmenően, amint erről már korábban is szó volt, ott nagyobb az öntözési igény, ahol a csapadék ingadozása gyakoribb és nagyobb mértékű. Az öntözés célkitűzése Az öntözést általában az eredmény növelése érdekében vezetjük be. Amint növekszik a belterjesség foka, úgy nő az öntözés iránti igény, mert a hozam növelése egyre inkább a vízgazdálkodásba való beavatkozással kapcsolódik egybe. Az öntözés célkitűzése az általános hozamnövelési igény mellett rendkívül változó lehet. Különbségek azonban nemcsak a célok tekintetében, hanem azok indító okaiban és tartalmában is fellelhetők. Mindenekelőtt a népgazdasági és a gazdaságokban jelentkező feladatokat, illetve célokat célszerű különválasztani. A népgazdasági célok — érthető módon — általánosabbak, és megvalósításuk is nagyon változatos formában történhet. A gazdaságok céljai mindig konkrétak, mert körülményeik, adottságaik, helyzetük olyan változó, hogy bizonyos konkrét célkitűzések megvalósítása is sajátosan vetődik fel. Népgazdasági célok Az öntözés népgazdasági célja változik az ország gazdasági helyzetétől, a rendelkezésre álló, illetve kitermelhető víz mennyiségétől, a topográfiai viszonyoktól, a népsűrűségtől és a mezőgazdaság belterjességétől függően. Mindezek tekintetében lényeges különbségek lehetnek az egyes országok között. A kétségtelenül meglevő különbségek ellenére vannak olyan irányelvek, illetve törekvések, melyekkel a népgazdasági célok általánosságban kifejezhetők. A továbbiakban ezekről a kérdésekről fogunk megemlékezni. Az import csökkentése Az import csökkentése olyan országban lehet fő célkitűzés, ahol az importból származó mezőgazdasági termékeket otthon öntözéssel gazdaságosabban elő lehet állítani, mint azokat, melyeket az importtermékek ellensúlyozásaként egyébként exportra termelnek. 16
