Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
Fagyvédelmi öntözés 56. táblázat. A különböző hordozható esőztető berendezések felhasználása fagyvédelemre Külföldi tapasztalatok szerint 3—4 mm/óra intenzitású eső- . . . . szerű öntözéssel 100 %-OS fagy- teljesítménye védelem biztosítható (—5 — A berendezéshez szükséges A berendezéssel ellátható terület, kh szórófej szárnyvezeték db m —8 C°-ig terjedő fagyig). Fagyvédelemre elsősorban 400—800 a nagy termelési értéket adó kultúráknál (gyümölcs, szőlő) J 800—'500 célszerű berendezkedni, mert 2500—3500 ilyen növényeknél a fagykár 14—28 28—42 42—63 63—87 87—120 336—672 672—1008 1008—1512 1512—2088 2088—2880 1,4—2,8 2,8—4,2 4.2— 6,3 6.3— 8,7 8,7—12,0 óriási lehet, és a fagyvédelem költségei bőven megtérülnek. Fagyvédelmi öntözésre elsősorban az ilyen célra létesített felszín alatti csővezetéki! stabil és a hordozható esőztető berendezések használhatók. A védekezés ideje alatt természetesen a hordozható berendezések sem mozdíthatók el, és csak annyi terület fagyvédelmét biztosítják, amennyit egy időben öntöznek. Hazánkban jelenleg a T-20, T-22, SBS 40, MR-20, MR-22 szórófejek használhatók fagyvédelemre. Ezek a szórófejek 4—5 mm-es fúvókával 3,5—4,5 atm nyomás mellett és 24x24 m-es kötésben biztosítani tudják a szükséges 3—4 mm/óra intenzitást. Az ismertetett feltételek esetén 1 kh terület fagyvédelméhez 10 szórófej üzemeltetése szükséges. A különböző hordozható esőztető berendezéseknek fagyvédelmi öntözésre való alkalmazásakor az 56. táblázatban közölt feltételek szükségesek. A táblázat összeállításakor 3 mm/óra intenzitást és 24X24 m-es szórófejkötést vettünk figyelembe. Az 56. táblázat adataiból kiindulva megállapítható, hogy a hordozható berendezések fagyvédelmi öntözésre való használatakor kb. kétszeres szárnyvezeték mennyiségre és viszonylag sok kis teljesítményű szórófejre van szükség. A többlet egyrészt jelentősen megnöveli a beruházási igényt, ugyanakkor viszonylag csak kis területek fagy védelmét lehet velük ellátni. A hordozható berendezéseknek fagyvédelemre való használata nem tekinthető nagyüzemi módszernek, hanem csak szükségmegoldásnak. A felszín alatti csővezetékű stabil berendezésekkel a legkülönbözőbb nagyságú területek fagyvédelme biztosítható. Nagyüzemi gyümölcsösökben inkább ilyen berendezéseket célszerű alkalmazni, természetesen a nedvességpótló és a fagyvédelmi öntözés együttes ellátására. A fagyvédelmi öntözés megszervezése során a következők szerint célszerű eljárni: — a berendezéseket a fagyveszély előtt készenlétbe kell helyezni és 0 C° elérésekor meg kell kezdeni az öntözést. Az öntözést addig kell folytatni, míg a fagyveszély el nem múlik, vagyis amíg a keletkezett jég nagy része el nem olvad; — a fagyvédelmi öntözés közben keletkező üzemzavar súlyos kárt eredményezhet, ezért a berendezést megfelelő tartalékkal kell ellátni. Különösen fontos, hogy a meghajtó motorból tartalék álljon rendelkezésre. Fagyvédelemre az előbb említettnél egyszerűbb módszer is használható, bármilyen öntözőberendezés felhasználásával. Ennek az a lényege, hogy a talajt a fagyveszély 155
