Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
A telepítés első évében a termésből — gyomossága miatt — rendszerint nem készíthető lucernaliszt, ezért a teljes lucernaterületnek általában csak 75—80%-a vehető számításba (t0/o). Az egyes kaszálások között jelentős lehet a terméskülönbség, amint ezt a következő számsorok is mutatják. A termés százalékos megoszlása négy kaszálásnál öt kaszálásnál Első kaszálás 34 28 Második kaszálás 26 21 Harmadik kaszálás 23 18 Negyedik kaszálás 17 17 Ötödik kaszálás — 16 Általában a harmadik kaszálás terméséhez igazodva célszerű a lucernaterületet méretezni, így a terméskülönbségből adódó szorzótényező (területnövelési igény: tk) 1,1—1,2 lehet. Mind a t%, mind a tk értékét gazdaságonként kell meghatározni, mert az új telepítés, valamint a kaszálások különbsége sok adott tényező függvénye. A forrólevegős szárításra nem tervezett terület, illetve termés egyéb módon (szénaként, zölden) hasznosítható. A harmadik kaszálást és különböző átlagterméseket alapul véve a következők szerint alakul a szárítóüzem folyamatos ellátását biztosító, naponta betakarítandó terület. Ha az évi átlaghozam zölden, q/kh 350 300 250 200 150 akkor a naponkénti letakarítandó terület, kh 15,7 18,3 22,0 27,5 36,7 Az előbbiek szerint tehát a naponként betakarítandó terület — a terméshozamtól függően — 15,7—36,7 kh között változhat. Az előbbi terület betakarításának eszköz- és munkaerő-szükséglete a következő: Munkagépek fűkasza rendsodró kaszálvarakodó (Mählader) pótkocsi Erőgépek Zetor K-25, 5 db (kaszálás, rendsodrás, rakodás) Zetor-Super 2 db (zöldlucerna-szállítás) 2 db 1 db 2 db 8 db 150
