Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Munkaszervezés

zalékán öntöznek az adott évben. A berendezett terület egy részén az öntözés elmaradása a következő hátrányokkal jár:

— a nem öntözött területen elmarad az öntözés várható hatása; ez annál nagyobb értéket tesz ki, minél értékesebb kultúráról (vetésszerkezetről) van szó;

— az öntözött terület csökkenése rendszerint az évi üzemidő csökkenésével jár együtt (ennek kedvezőtlen hatását az előbbiekben láttuk).

Arra kell tehát törekednünk, hogy az öntözés eredményessége érdekében a berendezett területnek minél nagyobb hányadán végezzük el az öntözést.

Altalaj-öntözés

Altalaj-öntözéskor az öntözővizet megfelelő csőrendszeren keresztül vagy csatorna- hálózat segítségével, a talaj vízvezető képességét felhasználva, osztjuk szét. A víz szétosztása rendszerint nem igényel nagy munkaráfordítást. Az öntözés során csak a következő munkák merülnek fel:

— a vízszolgáltatás megindítása,

— a felügyelet és a hibák elhárítása és

— a vízszolgáltatás leállítása.

Az elvégzendő munka kis mennyiségéből és egyszerűségéből adódik, hogy az altalajöntözés munkaszervezése is viszonylag egyszerű feladat. A berendezés műszaki sajátosságai azonban ennél az öntözési módnál is befolyásolják a szervezést.

A berendezések műszaki sajátosságai és azok hatása a szervezésre

Az altalajöntözés műszaki kivitelezésének módja szerint megkülönböztetünk:

a) nyílt árkos és

b) alagcsöves rendszerrel üzemelő berendezéseket.

Nyílt árkos rendszerrel üzemelő berendezések elsősorban erősen vízáteresztő talajon alkalmazhatók. A berendezés lényege, hogy az öntözendő területet csatornákkal hálózzák be, öntözéskor ezeket a csatornákat vízzel feltöltik, és addig tartják feltöltve, míg a talaj kellően át nem ázott.

A csatornahálózat feltölthető a téli csapadék és a belvíz visszatartásával, vagy pedig külső vízforrásból gravitációsan vagy motorikusán. A csatornahálózat szolgálhat csak öntözésre vagy lecsapolásra és öntözésre együttesen (kettős célú berendezések).

Alagcsöves rendszerű berendezéseknél az öntözővizet a talaj felszíne alatt levő csőhálózaton keresztül osztjuk szét és juttatjuk el a gyökérzónába.

A csőhálózat készülhet:

— égetett agyagcsőből,

— likacsos vagy porózus betoncsőből,

— vakond-drénnel,

— rőzseköteggel és újabban

— műanyag csövekből.

122