Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Munkaszervezés

ahol:

= fajlagos munkafelhasználás, munkaóra/holdmm = a berendezés üzemeltetéséhez szükséges munkaerő' a gépésszel együtt,

fő

Q

k

= a berendezés vízszállítása, 1/s = üzemidő kihasználási tényező, amely: —hordozható berendezéseknél =

—félstabil berendezéseknél =

—stabil berendezéseknél =

—önjáró berendezéseknél =

0,8—0,9 0,85—0,95 0,90—1,0 0,75—0,85

A munkafelhasználás ezek szerint a különböző esőztető berendezéseknél a következőképpen alakul:

Hordozható berendezések

400—800 1/perc teljesítményű 800—1200 1/perc teljesítményű 1200—1800 1/perc teljesítményű 1800—2500 1/perc teljesítményű 2500—3500 1/perc teljesítményű

Munkaóra I holdmm Munkaóraikh

(egy öntözés: 50 mm/kh)

0,3—0,7 0,23—0,3 0,14—0,23 0,12—0,14 0,09—0,12

15—35

11,5—15

7.0— 11,5

6.0— 7,0 4,5—6,0

Felszín alatti csővezetékű félstabil berendezések 200 kh alatti 200--1000 kh közötti 1000 kh feletti

0,08—0,11 4,0—5,5 0,07—0,09 3,5—4,5

0.06—0,07 3,0—3,5

Felszín alatti csővezetékű stabil berendezések 200 kh alatti 200 kh feletti

Önjáró berendezések Öntözőhajó Vízágyú

0,07—0,10

3,5—5,0

0,05—0,06

2,5—3,0

0,03—0,04

1,5—2,0

0,12—0,13

6,0—6,5

Az ismertetett számsorokból látható, hogy a kézimunka-felhasználás a hordozható berendezéseknél a legnagyobb, az öntözőhajónál, valamint a stabil és a félstabil berendezéseknél pedig a legkisebb. Az azonos jellegű (pl. hordozható) berendezéseknél a kapacitás növekedésével csökken a fajlagos kézimunka-felhasználás. Ez érthető, mert ugyanannyi munkaerő nagyobb teljesítményű berendezést üzemeltet.

Üzemanyag-felhasználás. Az üzemanyag-felhasználás az esőszerű öntözésnél jelentős ráfordítás, mert az öntözővizet minden esetben gépi úton és viszonylag nagy emelő8*

115