Tóth Mihály (szerk.): Az öntözés üzemtana (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Munkaszervezés
is elég a berendezés üzemeltetéséhez. Ha a szárnyvezeték áttelepítési ideje nagyobb, mint a rendelkezésre álló idő, akkor két vagy három fő szükséges az üzemeltetéshez. Pl. a magyar gyártmányú „Perrot” kapcsolóval ellátott 100 mm 0 öntözőcsövekből összeállított 168 m-es szárnyvezeték 36 m-re való áttelepítési ideje 64,4 perc egy öntöző esetében, 32,2 perc két öntöző esetében, és 21,5 perc három öntöző esetében. 15 mm/óra intenzitás és 33 % tartalék szárnyvezeték esetén az áttelepítésre rendelkezésre álló idő 50 mm-es öntözési normánál 66,6 perc, 30 mm-esnél 30, 20 mm-es norma esetén pedig 26,6 perc. Az adatok összehasonlítása alapján megállapítható, hogy 50 mm kiöntözéséhez egy öntöző, 30 mm-hez két öntöző, 20 mm-hez pedig három öntöző szükséges. A teljesítmény a dolgozók számával arányosan, sőt a csoportos munka előnyei következtében (két dolgozó három csövet szállíthat) még nagyobb arányban növekszik. (Megjegyezzük, hogy mi az egyszerűség kedvéért arányos teljesítménnyel számoltunk.) A példa jól mutatja, hogy a munkaerő-szükséglet nagymértékben függ a kiadagolt vízmennyiségtől. A különböző berendezések öntözőmunkás-szükséglete változó körülmények esetén, a következő képletek alapján állapítható meg. X-, t-i-Z h X2 2-t-i-Z h X3 = 2-t-i-Z h ahol: X\ — öntözőmunkás-szükséglet 100% tartalék szárnyvezetéknél X2 = öntözőmunkás-szükséglet 50% tartalék szárny vezetéknél X3 = öntözőmunkás-szükséglet 33% tartalék szárny vezetéknél t = adott hosszúságú szárnyvezetéknek adott távolságra való áttelepítési ideje (ez leolvasható a 32—38. ábrákról, vagy az adott gazdaságban kell megállapítani) i = intenzitás, mm/perc Z — a tartalék szárnyvezetékek száma, db h = öntözési norma, mm. A képlet használatát a következő példán mutatjuk be. 89 mm 0, MSK kapcsolású, 192 m-es szárnyvezeték 30 m-re való áttelepítési ideje 52 perc (35. ábra). Kérdés, hogy egy db 50%-nak megfelelő tartalék számyvezeték 0,2 mm/perc intenzitás és 20 mm öntözési norma esetén, a gépészen kívül hány öntözömunkás szükséges a folyamatos üzemelés biztosításához? 2-t-i-Z 2-52-0,2-1 Tehát az ismertetett feltételek mellett egy öntöző lényegében elegendő a berendezés üzemeltetéséhez (a gépészen kívül). A különböző méretű hordozható berendezéseknél a munkaerő-szükséglet legalább kettő, a félstabil berendezéseknél a területtől függően ennél több, mint ahogy ez a 46. táblázat adataiból kitűnik. Az alsó határt jelentő 2 fő miatt az egy dolgozóra jutó vízhozam és öntözött terület nagyon változó, és ez természetesen jelentősen kihat a munkaerő-felhasználásra is. 8 Az öntözés üzemtana 113
