Tóth Géza - Kiss Károly: Csöpögtető öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1977)

A különböző növények öntözése csöpögtető öntözőberendezéssel - Zöldségnövények csöpögtető öntözése

A megadott időpontokon és mennyiségeken túl­menően a zöldségnövények kiültetésekor, illetve vetésekor az egyenletes kezelés és eredés végett kisebb vízadagú esőztető kelesztő öntözést alkal­maztak valamennyi kezelésben. A csöpögtető öntözéssel folyamatosan üzemelve és a halmozott értékkel az esőztető öntözés egyedi normáját megközelítve, a folyamatosan mért talaj­nedvesség-adatokat figyelembe véve, a feltétele­zetten optimális szinten kívánták tartani a talaj nedvességtartalmát. Akkor került sor tehát az esőztető öntözésre, amikor a csöpögtető öntözéssel kiadagolt víz halmozott összege az esőztető öntözés vízadagját megközelítette. A természetes csapadék azonban ezt nem minden esetben tette szükségessé, így pl. augusztus közepén, amikor esőztető öntö­zésre került volna sor, a lehullott nagyobb mennyi­ségű csapadék ezt megakadályozta. A talajnedvesség-tartalom alakulásának jellem­zésére a 26—28. ábrákat mutatjuk be. Az uborka három: a Kecskeméti bőtermő, Hókusz és Fabló fajtája esetében vizsgálták a csöpögtető öntözés hatásait. A Hókusz öntözött termesztésben folyamatos szedésre alkalmas. A Kecskeméti bő­termő és a Fabló koncentrált érésű, gépi betakarí­0-137,5 cm talajréteg nedvességtartalma tmm) 0-137,5 cm talajréteg 26. ábra. A talajnedvesség-tartalom változása a tenyész- időszakban. Csöpögtető öntözési kísérlet (Gödöllő, 1972) tásra alkalmas fajta. Tenyészterületük 120+30X10 cm-es ikersoros elrendezésű volt. A vizsgálatok 1972-ben kimutatták, hogy csapa­dékos időjárásban az öntözött kezelések gyakor­latilag nem eredményeznek több termést, sőt az esőztető öntözés kifejezetten depressziót okozott. Az 1973. év szárazabb és melegebb időjárási körülmé­nyei között az öntözött kezelések hatása termés­többletben nyilvánult meg. A vizsgálatok mindkét évében a két öntözött kezelés közül a csöpögtető öntözés mutatói voltak a kedvezőbbek. Az egyes évek terméseinek számszerű összehasonlítására a 16. táblázat ad lehetőséget. A paradicsom esetében a gépi betekarításra alkal­mas K-1081-83 fajta volt a vizsgálatok tárgya. Te- nyészterülete 120 + 30 X 20 cm volt. A vizsgálat egyetlen évében az időjárás csapadékossága szem­mel láthatóan kielégítette a paradicsom vízigényét, s így a két módon végrehajtott öntözés gyakorlati­lag eredménytelen volt. A különbség, a kezelések uborka parcella csöpögtetve öntözött ------------­e s őz tét ve öntözött --------------I talajréteg holtviztartalma:82mm j 0-137,5 cm talajréteg nedvességtartalma t45ö (mm) 27. ábra. A talajnedvesség-tartalom változása a tenyész- időszakban (Gödöllő — Szárító puszta, 1973. Csöpögtető öntö­zési kísérlet) 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom