Tóth Géza - Kiss Károly: Csöpögtető öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1977)
A különböző növények öntözése csöpögtető öntözőberendezéssel - Zöldségnövények csöpögtető öntözése
A megadott időpontokon és mennyiségeken túlmenően a zöldségnövények kiültetésekor, illetve vetésekor az egyenletes kezelés és eredés végett kisebb vízadagú esőztető kelesztő öntözést alkalmaztak valamennyi kezelésben. A csöpögtető öntözéssel folyamatosan üzemelve és a halmozott értékkel az esőztető öntözés egyedi normáját megközelítve, a folyamatosan mért talajnedvesség-adatokat figyelembe véve, a feltételezetten optimális szinten kívánták tartani a talaj nedvességtartalmát. Akkor került sor tehát az esőztető öntözésre, amikor a csöpögtető öntözéssel kiadagolt víz halmozott összege az esőztető öntözés vízadagját megközelítette. A természetes csapadék azonban ezt nem minden esetben tette szükségessé, így pl. augusztus közepén, amikor esőztető öntözésre került volna sor, a lehullott nagyobb mennyiségű csapadék ezt megakadályozta. A talajnedvesség-tartalom alakulásának jellemzésére a 26—28. ábrákat mutatjuk be. Az uborka három: a Kecskeméti bőtermő, Hókusz és Fabló fajtája esetében vizsgálták a csöpögtető öntözés hatásait. A Hókusz öntözött termesztésben folyamatos szedésre alkalmas. A Kecskeméti bőtermő és a Fabló koncentrált érésű, gépi betakarí0-137,5 cm talajréteg nedvességtartalma tmm) 0-137,5 cm talajréteg 26. ábra. A talajnedvesség-tartalom változása a tenyész- időszakban. Csöpögtető öntözési kísérlet (Gödöllő, 1972) tásra alkalmas fajta. Tenyészterületük 120+30X10 cm-es ikersoros elrendezésű volt. A vizsgálatok 1972-ben kimutatták, hogy csapadékos időjárásban az öntözött kezelések gyakorlatilag nem eredményeznek több termést, sőt az esőztető öntözés kifejezetten depressziót okozott. Az 1973. év szárazabb és melegebb időjárási körülményei között az öntözött kezelések hatása terméstöbbletben nyilvánult meg. A vizsgálatok mindkét évében a két öntözött kezelés közül a csöpögtető öntözés mutatói voltak a kedvezőbbek. Az egyes évek terméseinek számszerű összehasonlítására a 16. táblázat ad lehetőséget. A paradicsom esetében a gépi betekarításra alkalmas K-1081-83 fajta volt a vizsgálatok tárgya. Te- nyészterülete 120 + 30 X 20 cm volt. A vizsgálat egyetlen évében az időjárás csapadékossága szemmel láthatóan kielégítette a paradicsom vízigényét, s így a két módon végrehajtott öntözés gyakorlatilag eredménytelen volt. A különbség, a kezelések uborka parcella csöpögtetve öntözött ------------e s őz tét ve öntözött --------------I talajréteg holtviztartalma:82mm j 0-137,5 cm talajréteg nedvességtartalma t45ö (mm) 27. ábra. A talajnedvesség-tartalom változása a tenyész- időszakban (Gödöllő — Szárító puszta, 1973. Csöpögtető öntözési kísérlet) 27
