Tóth Géza - Kiss Károly: Csöpögtető öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1977)

A különböző növények öntözése csöpögtető öntözőberendezéssel - Szántóföldi kultúrák csöpögtető öntözése

e tekintetben lényegesen különbözhet más öntözési módoktól, ami így a termelés hatékonysága szempontjából jelentős eltérést okozhat.

E munkánkban elsősorban az ilyen irányú hatásokra, azok mértékére vagy csak irányára utalhatunk. Célunk: a csöpögtető öntözés gazdaságossági sajátosságainak összegezése, illetve az eddigi tapasztalatok közreadása. A következtetések csak kísérleti méretekben vonhatók le, de már ezek is jó alapul szolgálhatnak a fejlesztéshez, vagy feltárják azokat a kérdéseket, amelyek további kísérletekkel tisztázhatók.

Az elmúlt évek során megtorpanás, sőt visszaesés következett be az öntözés fejlődésében. A megtorpanás hátrányos hatásai elsősorban az intenzív növénytermesztési ágazatokban — kiemelkedően a kertészeti öntözés területén — jelentkeztek. A termelés intenzitásának növelésével a termelési tényezők közül — időszakonként vagy rendszeresen

— egyre inkább a víz kerül minimumba, pedig a termelésben felhasznált egyéb, pótlólagos ráfordítások hatása is jelentős mértékben a növény vízellátásától függ.

Az öntözés fejlődésének megtorpanása idénymunka jellegére, jelentős élőmunkaigényére és a munkafeltételek kedvezőtlenségére vezethető visz- sza. Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy a jelenlegi öntözési technika nemegyszer alkalmatlannak bizonyult az intenzív kultúrák optimális vízigényének folyamatos és gazdaságos kielégítésére.

A jelen és a jövő követelményeinek megfelelően új — vagy Magyarországon kevésbé ismert — öntözési technikák lehetőségeinek vizsgálata során úgy tűnik, hogy a csöpögtető öntözés különböző változatainak alkalmazása — más berendezések mellett

— egyes területeken előrelépést jelenthet a hazai öntözés fejlesztésében. Nagyüzemi keretek között ennek az öntözési módnak az elterjedése elsősorban az ültetvényekben, a zöldséghajtatásban és a faiskolai termelés egyes területein várható. Az öntözés célját tekintve a vízpótlást és esetenként a tápanyagellátást oldhatjuk meg vele. Kelesztő, indító, fagyvédelmi, növényvédelmi, frissítő-kondicionáló stb. öntözési célokra nem használható. Más öntözési módokhoz képest előnyösnek látszik ott, ahol az

átlagosnál is jobban takarékoskodni kell a vízzel. (Kis hozamú vízforrás.)

A berendezés egyszerűsége nagyüzemi körülmények között is lényeges. Az eddigi tapasztalatok szerint az egyedileg kezelhető egységek — szárny- vezetékcsoportok — mérete 1—3 ha körül alakulhat. Ez megfelel a félstabil vagy a mobil berendezések egy-egy szárnyvezetéke által lefedett területnek.

Az öntözési móddal és az öntözőberendezéssel szemben támasztott követelmények az iparszerű termelés keretei között a következőkben összegezhetők :

— a korszerű technológiával termesztett intenzív kultúrák olyan öntözési módot igényelnek, mely a növény vegetációs periódusai változó igényeinek megfelelő optimális vízellátási feltételeket teremt;

— az alkalmazott berendezés tegye lehetővé a vízveszteségek minimumra csökkentését, az öntözési mód legyen víztakarékos;

— az öntözőberendezés létesítésének, üzemeltetésének költségigénye álljon arányban a hozamnövelés lehetőségével, a vízkiszolgálás kevés energiát igényeljen;

— az öntözőberendezés a vízben oldott műtrágyák és nyomelemek egyidejű kijuttatására is legyen alkalmas;

— az öntözőberendezés sík és hegyvidéki viszonyok (tereprendezés nélkül) között is üzemeltethető legyen;

— az öntözőberendezés és az öntözés folyamata ne gátolja a nagyüzemi erő- és munkagépek folyamatos üzemét;

— az öntözőberendezés a nap 24 órájának bármely szakában gyorsan üzembe helyezhető legyen, és az üzemelése minimális élőmunkát igényeljen;

— automatizálható legyen lehetőség szerint a berendezés üzeme és egyenletes vízelosztása.

Ezek az általános igények nem minden kultúránál oldhatók meg egyértelműen. Ezért munkánk során külön-külön összegezzük a szántóföldi, a zöldség, a szőlő és gyümölcs csöpögtető öntözések tapasztalatait. Végül összefoglaljuk a legfontosabb megállapításokat, amelyek a ráfordítás-hozam viszony oldaláról indokolják vagy lehetővé teszik annak az öntözési módnak az alkalmazását.

Szántóföldi kultúrák csöpögtető öntözése

Az elmúlt két évtized az esőztető öntözés minden egyéb módszert háttérbe szorító sikerét és elterjedését hozta a szántóföldi kultúrák öntözésében is. Meghatározó szerepét a nagyüzemi öntözésben ma is tartja, bár az ipar szerűen üzemelő mezőgazdaság ma már egyre inkább érzi hátrányát is. E hátrányok főleg a kézimunkaerő-szükséglettel és víztakarékossági szempontokkal függnek össze. Az előbbi kiküszöbölésére világszerte sikeresnek mondható próbálkozások folynak — nem utolsósorban a nagy választékban megjelenő műanyag csövek adta lehetőségek kihasználásával — nagyméretű, önjáró,

folyamatos helyváltoztatású, ill. vontatható berendezésekkel, esetleg a berendezés teljes beépítésével, amelyek minimálisra csökkentik a munkaerő-szükségletet. E megoldások — bár a beruházási igény növelésével járnak — új lendületet adnak a módszernek, ugyanakkor nem járulnak hozzá a másik fő probléma megoldásához.

A csöpögtető öntözési mód szántóföldi alkalmazásának vizsgálatát — egyebek mellett — leginkább a gazdaságos vízfelhasználás lehetősége indokolja. Vannak országok (Franciaország, Izrael, Egyesült Államok stb.), ahol alkalmazását megpróbálják

17