Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)

4. Az öntözőrendszer elemei

A vízátfolyásmérő l"-nál nagyobb csőátmérő esetén hidraulikus szelepet vezérel (33. ábra). Felépítésük egyszerű, a vezetékben áramló víz nyomását használják fel működtetésükre. Működésük a 34. ábrán tanulmányozható. Az ábra mutatja a mozgó részek helyzetét nyitott és zárt állapotban is. Az 1-es számjelöli a vezérlőkamra felső részét. Amennyiben a beömlő oldalról vizet vezetünk ide, az mivel a 2 számmal jelölt membrán felülete nagyobb mint a szeleptányéré (4), a rudazat (3) segítségével a szeleptányért a szelepüléshez szorítja, így zár. Ha a vezérlőkamrából a vizet a szabadba, vagy a kifolyó oldalra engedjük, a beömlő oldalról a víz nyomása nyitja a szelepet. Attól függően, hogy a vezérlőkamra felső (1), vagy alsó (5) részében tartunk állandó nyomást, a szelep lehet alaphelyzetben zárt (N.C.) és alaphelyzetben nyitott (N.O.). Alkalmazásuk a szűrők tisztításában, öntözési szakaszok vezérlésében, üvegházakban, vízkultúrás rendszerekben kaphat nagyobb szerepet.

34. ábra. Hidraulikus szelep (magyarázat a szövegben)

4.9.2. Időkapcsoló

A víz adagolását előre beállított időpontok között biztosítja. Működésük független az átfolyó víz mennyiségétől, így az adagolás nem pontos, az eltérés akár a 30%-ot is elérheti. Előnyük az egyszerűbb üzemeltetés és az automatizálási lehetőség. Ennek akkor van nagy jelentősége, ha a vízforrás kapacitása miatt öntözési szakaszokat alakítottunk ki és az adag kijuttatása után a következő szakasz öntözésére kapcsolunk át.

Lehetőség van 1,4, 6, 8 vagy több db alaphelyzetben zárt szelep vezérlésére egy elektronikával. Az 1 és 4 szelepes vezérlő elektromos ellátása lehetséges 9 V-os elemmel. Hálózati tápegységgel üzemelők esetén indíthatjuk az elektromos szivaty- tyút is, itt a szelepek vezérléséhez 24 V váltakozó áramot használnak fel. Az öntözés időpontja beállítható naptári napokra vagy meghatározott (pl. 2 napi) ciklusra. Lehe96

33. ábra. Vízmennyiségmérő