Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
4. Az öntözőrendszer elemei
4.5.1. Centrifugális homokleválasztó •5 Ez a szűrő a homokszemcséket, a víz térfogattömegénél nehezebb (> 1,5 kg/dm ) részecskéket különíti el, ezért szerves anyag kiválasztására nem alkalmas. A víz a kúp felső részén lép be, majd lefelé haladva körkörös mozgást végez. A fellépő centrifugális erő a falnak szorítja a szemcséket, melyek a nehézségi erő hatására az alsó tartályban gyűlnek össze (20. ábra). A szűrőt az átfolyó víz mennyisége és a jellemző részecskenagyság szerint kell tervezni. A méretezés során itt nem érvényes az a szabály, mely szerint a „nagyobb jobb”, mivel túlméretezés esetén a sebesség, ezzel a szűrő hatásfoka csökken. Nagy homoktartalmú víz esetén részecskefrakció szerinti szűrősorozatot kell üzemeltetni. Használata fúrt kutaknál jöhet szóba, ha a homoktartalom meghaladja a 3 g/1 értéket. Javasolt átfolyási sebesség 1,5-5 m/s, a be- és kiömlő nyílások között mért nyomáskülönbség 0,5 bar. A tapasztalatok szerint a homok és iszap 98%- át kiválaszthatják, mikroöntözés esetén a maradék szennyeződés elkülönítésére hálós szűrőt kell beépíteni. 4.5.2. Kőzetszűrő A közetszűrők (21. ábra) a tartályaikban nyomás alatt elhelyezett ásványok felszínén gyűjtik össze a szennyeződéseket, melyeket a víz fordított irányú áramoltatásával távolítunk el. A szűrés hatékony, mivel a tisztítás a szemcsék felszínén három dimenzióban folyik, így a szennyeződések nagyobb felületen tudnak lekötődni. A szűrés nem csak mechanikai úton, az átmérő alapján történik, a megkötődésben szerepet játszanak a szennyező- és a szűrőanyag felületi töltései is. 82 20. ábra. Centrifugális homokleválasztó
