Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)

3. Tápoldatozás

ppm

A tápelemek koncentrációját a vízben és az oldatokban ppm (parts per million) fejezik ki.

1 ppm = 1 mg/kg (1 mg/liter), vagy 1 g/m3 víz 10 000 ppm = 1%

Térfogattömeg

Az oldott anyagok mennyisége befolyásolja az oldat egységnyi térfogatának tömegét. Ennek kifejezése:

í(tömeg)

v(térfogat)

g/ cm3, kg/dm3, tonna/m3

Példa: Amikor 25 kg MEGÁSOL rózsaszín műtrágya van 150 liter oldatban, melynek tömege 175 kg, akkor a térfogattömege 1,166 kg/dm3.

3.3. Tápoldatok készítése

Az oldatok összetételének tervezésekor a következő szempontokat vegyük figyelembe:

a) ne okozzon eltömődést és ne károsítsa a rendszer anyagát,

b) szántóföldi körülmények között is biztonságosan lehessen alkalmazni,

c) a különböző összekevert sók képezzenek oldatot,

d) az alkotórészek ne lépjenek káros reakcióba egymással és az öntözővíz sótartalmával.

Új oldatok használata előtt mindig végezzünk keverési próbát. Átlátszó falú edényben az öntözővizet oldószernek használva keverjük össze a tervezett oldatot. Két óra eltelte után vizsgáljuk meg az edényt. A keverék nem használható, amennyiben az edény alján, oldalán kiválásokat tapasztalunk vagy az oldat opálos, nem átlátszó.

Ne tegyük a vízbe az adott hőmérsékleten oldódó anyag maximális mennyiségét, mivel a hőmérséklet csökkenésével kikristályosodhat. Külön figyelembe kell venni az egyes anyagok oldhatóságát (6. ábra), ha más alkotórészeket is használunk, mivel a keverékekben más lesz az oldhatóság.

Kalciumot, magnéziumot és vasat tartalmazó vízhez ne töltsünk foszforsavat a csapadékképződés miatt!

Soha ne keverjen savat vagy savas kémhatású műtrágyát klórozásra használt anyaggal! Ilyen anyagok azonos helyiségben tárolása is veszélyes.

63