Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)

2. Öntözési rend

2.1. Az öntözés idejének meghatározása 2.1.1. Érzékszervi módszer Az öntözés kezdetének meghatározása a talaj, a növény, az időjárás tapasztalati ada­tainak, jelenségeinek megfigyelésén alapszik. A gazdálkodó látja a talaj, ter­mesztőközeg száradását, a növény leveleinek lankadását vagy megemeli a konténe­res növényt a víztartalom megbecsülésére és tapasztalata, ismeretei alapján dönt az öntözés megindításáról. A módszer általánosan használt annak ellenére, hogy a víz­adagolás számos problémával jár. Az ember nehezen tudja megbecsülni a talaj aktuá­lis nedvességtartalmát, a lankadás már stresszt jelent és korlátozza a növényt a ma­ximális termés kifejlesztésében. További hátrány az állandó jelenlét igénye, a gaz­dálkodónak nap mint nap többször meg kell tekinteni az állományt. 2.1.2. Tömegmérés A talaj nedvességtartalmának folyamatos mérése a legpontosabb módszer az öntözővízigény-meghatározásra. A mintavételes megoldás (a minta tömegének mé­rése, majd szárítószekrényes szárítása, újabb mérése) azonban sok időt vesz igény­be és nehezen ismételhető. Gyakorlatiasabb módszer néhány növény tenyészedé- nyének mérlegre helyezése és az adatok folyamatos rögzítése. A napi mérések ada­tai alapján ki tudjuk szűrni a növény növekedéséből adódó változásokat és számít­hatjuk a teljes állomány részére szükséges vízmennyiséget. A módszerben nehézsé­get jelent a folyamatos adatrögzítési igény, a reprezentatív egyedek kiválasztása. 2.1.3. Időkapcsolók alapján Eletronikus, hibrid vagy mechanikus időkapcsolókkal beállíthatjuk az öntözés kez­detét, időtartamát vagy mindkét paramétert. A termesztőközeget öntözhetjük napon­ta többszöri vagy napi-több napi gyakorisággal, mely függ a közegtől, a növény igé­nyétől. Lehetséges érzékelő beépítése, mely jelet ad a kívánt mélységű benedvese- dés esetén vagy a vízelfolyás megindulásáig üzemben tartja az öntözőberendezést. Egyszerűbb esetben mechanikus kapcsolón meghatározzuk a be- és kikapcsolás idő­pontját. Ez utóbbi módszernél vegyük figyelembe a szezonálisan változó evaporáci- ót, a növény fejlődését és ezek alapján növeljük-csökkentsük az öntözés időtartamát. Amennyiben döntési lehetőség van, válasszunk minél nagyobb napi öntözésszámot lehetővé tevő berendezést. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom