Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
1. Az öntözés és a talaj
Szárítószekrény A nedvességtartalmat a nedves és a szárítószekrényben 105 °C-on tömegállandóságig szárított minták tömegkülönbségéből számítjuk. A teljes nedvességtartományban használható, hőmérsékletre és sótartalomra nem érzékeny, pontos eredményt ad. Hátrányai: a mintavétel a talaj bolygatásával jár, munkaigényes, a mintavételi hibák miatt több ismétlésben kell mérni, nem reprodukálható. Elektromos ellenállás mérése A talajban elhelyezett porózus gipsz vagy üvegszálas műanyag test víztartalma egy idő után egyensúlyba kerül környezetének nedvességtartalmával. Elektródákat helyezve a blokkba, a nedvességtartalmat ellenállásként mérhetjük. Pontossága nem éri el a ± 2%-ot. Előnyei: a mérés során a talajt nem kell bolygatni; hosszabb időre is elhelyezhető; egyszerű módszer; az adatok elektronikusan könnyen rögzíthetőek; olcsó. Hátrányai: a talaj változó nedvességi állapota mellett nehéz a megfelelő érintkezést biztosítani; minden egységet kalibrálni kell; a talaj sótartalma és hőmérséklete befolyásolja a mérést; pontossága nedvességtartalom-függő. A talaj dielektromos állandójának mérése a) Elektromos kapacitás mérése. A talaj dielektromos állandója függ a víztartalomtól. Száraz talaj esetében ez 2-4 közötti, nedves talajnál 80 körüli érték. A szonda egy leszúrható fémpálca, melynek fém vége szigetelt a testtől, ezek alkotják a kondenzátor fegyverzetét. Hibái nagyrészt kiküszöbölhetők, ha a tényleges nedvességtartalom meghatározása helyett csak a talaj nedvességtartalmának változását mérjük. A mérés előnyei: végrehajtása során a talajt nem kell bolygatni; egyszerű módszer; az adatok elektronikusan könnyen rögzíthetőek; olcsó. Hátrányai: a talaj sótartalma 0,3% összes sótartalom felett és térfogatváltozása befolyásolja a mérést; kalibrációt igényel. b) A hullámok terjedési sebességének mérése (time domain reflectometry, TDR). A talajban áthaladó rövidhullámok visszaverődésének észlelésén alapszik, melynek ideje függ a víztartalomtól. A mérés talajba szúrt elektródákkal történik. A víztartalom mellett a sótartalmat is mérhetjük. A mérés gyors, pontos és jól automatizálható. A módszer drága, manapság került kifejlesztésre. 33
