Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)

1. Az öntözés és a talaj

rendszerbe. A tározóban elszaporodhatnak a különböző élőlények, melyek kiválasz­tása újabb feladatot jelent, kőzetszűrő beépítése válhat szükségessé a rendszerbe. Az algák távoltartására használt rézgálic károsítja az alumínium alkatrészeket. Szerves anyagot tartalmazó vizek kezelése A kezelést klór bejuttatásával végezzük. Ennek hatásai: az algák és más élő szerve­zetek elpusztulnak; az oxidáló hatás miatt az élő és élettelen szerves anyagok elbom­lanak; megelőzi a részecskék egymáshoz tapadását és leülepedését; a vas és mangán oxidálódik és csapadék formájában kiválik, melyet szűréssel eltávolíthatunk. A leg­több növény nem érzékeny a szokásos adagú (maximum 10 ppm folyamatos alkal­mazás mellett, 50 ppm szabad Cl” egyszeri kezelés esetén) klórra. A növények érzé­kenysége függ a fejlődési állapottól és a talajtól is. A fiatal növények homokos tala­jon érzékenyebbek, mint az idősek agyagos talajon. A klór az ammóniummal reak­cióba lép, ezért a nitrogén és a klór adagolását eltérő időben kell végezni. A kifejtett hatás függ a klór koncentrációjától, az oldat kémhatásától, a kezelés időtartamától és a hőmérséklettől. Az alkalmazott dózis nagyságát az adagolási módszer, a víz mi­nősége, az élő szervezetek mennyisége határozza meg. A pontos adagolás miatt a ki­juttatásra állandó térfogatú adagokkal dolgozó szivattyúkat használjunk. Az adag számításánál a következőket vegyük figyelembe: a) a hidrogén-szulfid koncentrációt, mely közömbösítésére azonos mennyiségű klórt kell terveznünk, b) a vas és mangán oxidációjánál 0,6 ppm klórt számítsunk 1 ppm jelenlevő vasra, mangánra, c) az algák elleni kezelésre akkora adagot alkalmazzunk, hogy a csővégeken 25 percig 1-2 ppm szabad klórt mérjünk. A szabad klór mérésére különböző módszerek ismeretesek, melyek reagensei az eltérő koncentrációjú klór hatására más színt mutatnak. A látható színt össze kell vetni a reagensekhez mellékelt színskálával és leolvasni az értéket. Alkalmazási módszerek: a) folyamatos adagolás esetén a teljes öntözési szezonban, minden öntözésnél állandó koncentrációban (1-10 ppm) juttatjuk be a klórt, b) ciklikus adagolás esetén naponta több alkalommal adagolunk 10-20 ppm dózisú klórt, c) extra adagolás esetén az öntözési ciklusban egy alkalommal, öt percig 50-200 ppm klórt alkalmazunk. Felhasználható anyagok:-A hypo (NaOCl) folyékony, maximum 15% klórtartalommal. A vízben Na+- ok keletkeznek, melyek emelik a víz kémhatását, csökkentve a kezelés haté­konyságát. A nátriumion káros lehet a növényekre és a talajban szikesedési folyamatot indíthat meg.-A klórmész [Ca(OCl)2] por alakú, vagy tablettában formázott. A víz kémha­tását kismértékben emeli. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom