Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
1. Az öntözés és a talaj
A talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak javítására nagy adagú (> 60 t/ha) szervestrágyázást vagy meszezést végezhetünk, melynek célja a megközelítően semleges kémhatás és a kalciumtelítettség elérése. A mész mennyiségének kiszámításához figyelembe kell venni a Na-tartalmat, a javítandó talajréteg vastagságát, a talaj térfogattömegét, a terület nagyságát. A talaj folyadékfázisának kémhatását a pH-értékkel jellemezzük. A talajok pH- értékének megítélésekor figyelembe kell venni a következőket:- A pH-érték függ a szuszpenzió készítésekor használt talaj : folyadék aránytól, azért csak azonos vizsgálati módszerrel kapott eredmények hasonlíthatók össze. Az általánosan használt az 1 : 2 talaj : víz összetétel, de találkozhatunk az 1 : 5 arányú, vagy a telítési kivonat elemzéséből származó adatokkal is. Ugyancsak eltérést okozhat, ha a szuszpenzióban vagy a leszűrt oldatban mérjük a kémhatást.-A talaj pH-ját hazánkban vizes vagy kálium-kloridos (KC1) szuszpenzióban határozzák meg, mely két érték jelentősen (0,5-2 pH) eltérhet egymástól. Külföldi mérési eredményeket közölhetnek CaCl2-oldat alkalmazásával is, mely egy harmadik értéket mutat.- A laboratóriumban előkészített talajból készített szuszpenzió kémhatása ösz- szefügg ugyan a jellemezni kívánt talaj pH-jával, de nem azonos vele.- A talajok pH-értéke szezonálisan változik. 1.4. Az öntözővíz hatása és kezelése 1.4.1. A vizek minősítése az eltömődés lehetősége szerint A mikroöntözési rendszerekben a kijuttató elemek kis átmérője miatt a víz minőségével szemben az elvárások eltérőek, szigorúbbak, mint más felszíni öntözési mód esetén. Kritériumok, határértékek felállítása bonyolult feladat, mivel nehéz megállapítani az esetenként más-más összetételű és arányú biológiai, kémiai és fizikai alkotók együttes hatását az eltömődési folyamatokra. A vízben levő anyagokat a következőképpen csoportosíthatjuk:- lebegő szerves és szervetlen anyagok,- csapadékképző oldott anyagok,- élő biológiai testek, mint az algák és a nyálkaképző baktériumok. Az utóbbiak szűréssel nem távolíthatók el, ragadós telepeiken a lebegő szilárd részecskék megtapadnak és felhalmazódnak. Az oldott anyagok (vas, mangán, kén) kémiai átalakításában is szerepet játszhatnak, melynek nem oldódó anyagok felhal- mazódása lehet az eredménye. A különböző eredetű vizek öntözésre való használhatóságát nehéz számszerűleg meghatározni. A kritériumokat maximális határokban lehet megfogalmazni. A fizikai részeknél a helyzet könnyebb, a biológiaiak és kémiaiak esetében nehezebb, különösen ha számításba vesszük az adagolt műtrágyák, vegyszerek hatását is. A 4. táblázatban látható a nemzetközi irodalomban használt vízminőségi táblázat, mely a legfontosabb jellemzők értékeit tartalmazza. A vízminta adatait vizsgálva, ha azok a kö20
