Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)
5. Az esőszerű öntözés
35. táblázat A szórási távolság a fúvóka és a nyomás függvényében Fúvóka belső Nyomás Szórási átmérője (mm) (bar) távolság (m) 4 2,0 11,1 2,5 12,0 5 2,0 13,1 2,5 14,0 6 2,5 16,0 3,0 16,9 7 2,5 18,0 3,0 18,9 8 2,5 18,6 3,0 19,6 9 3,0 21,8 3,5 23,0 10 3,0 24,0 3,5 25,2 12 3,0 24,5 3,5 26,2 14 3,5 28,2 4,0 30.0 16 3,5 30,2 4,0 32,0 Szél Szél hatására az eloszlási kép időben és térben változóan alakul, a kör ellipszissé torzul, az öntözött terület csökken. A szórófejből a széllel szemben haladó vízsugár végét a szél lehajlítja, a finom cseppeket átfújja az ellenkező oldalra, a nehezebb cseppek rövidebb távolságra repülnek (lásd a 62. ábrát). A vízágyúk üzemeltetése esetén különösen érvényesül a szél hatása, mivel a vízsugarak nagy magasságba emelkednek, ahol a szélsebesség nagyobb, mint a felszín közelében. Az intenzitás befolyásolja a szélérzékenységet. Magasabb intenzitás esetén az érzékenység csökken. Jó minőségű öntözés szélcsendes körülmények között végezhető. A befolyásoló hatás csökkentésére növelhetjük a fúvóka átmérőjét a talaj által megengedett maximális beszivárgási értékig vagy csökkentsük a szórófejek közötti távolságot. Amennyiben az öntözések nagyobb részében valószínű a szél, úgy a rendszer tervezéséhez vegyük figyelembe a 36. táblázat számait. Ha a szél iránya jellemző, úgy a számyvezetékeket erre merőlegesen fektessük le. 5 m/s-nál nagyobb sebesség esetén szüneteltessük az öntözést. 123
