Tóth Árpád: Az öntözés és tápoldatozás technikája (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000)

5. Az esőszerű öntözés

A főbb alkotórészei:-Alap, mellyel csatlakozunk a vízszállító vezetékhez és tartja a forgó testet, szektoros szórófej esetén megtalálhatjuk rajta a vezérlő elemeket.- Hüvely tartalmazza a tömítéseket, a homok elleni védőrugót és vezeti a forgó testet.-A test magában foglalja a füvóka vagy fúvókák helyét és tartja a szórófej mozgó részeit. A kerettel körbevett rugó esetén „hidas”, keret nélküli rugó esetén „koronás” a szórófej neve. Szektorosan állítható szórófej esetén a test tartja a vezérlő elemeket. A szektorosan öntöző fej jele PC (part circle), a körforgók jele FC (full circle). A testre szerelhetnek különböző vízsugárbon- tó elemet, így állítható csavart vagy dönthető lapot.- A rugó a vízsugár által ellökött kart kényszeríti vissza a testhez, anyaga rozsdamentes acél, a koronás kialakítás lehetőséget ad a feszítettség szabályozására, így a körforgási idő változtatására. Fagyveszélyes helyeken a rugót műanyag kupakkal fedik, így ha működés közben víz éri a fejet, úgy a kupakon a víz lefolyik. Védelem nélkül a rúgó működését a képződő jég megakadályozná. A ilyen védelemmel ellátott szórófejet AF (anti frost) betűkkel jelölik.-A billenőkar két funkciót lát el, egyrészt bontja a vízsugarat, és ezzel elősegíti a kijuttatási egyenletesség növelését, másrészt forgatja a fejet. A füvóka felőli részének kialakítása az egyenletes bontás elősegítésére különböző formájú lehet. A másik vége a megterhelés kiegyensúlyozására ellensúlyt képez.-A fúvókák végzik a víz adagolását és befolyásolják a keletkező cseppek méret szerinti eloszlását. Az öntözési jellemzőket elsősorban kúpszöge és folyadékélének kialakítása befolyásolja. Ha a fúvóka kis kúpszögű (a = 5-20°), akkor a cseppleválás a fúvókától nagyobb (1-3 m) távolságban indul meg. A nagyobb kúpszögben (a = 25-60°) kilépő vízsugár porlasztása már a füvóka közelében elkezdődik. A fúvókák kúpszögén kívül a kilépő sugár bontását jelentősen befolyásolja a kilépési él kialakítása is. Ha a fúvóka teljes hosszában kúpos és a kilépési élt átmeneti szakasz nélkül alakítják ki, akkor alacsony nyomáson nem porlaszt. Ha a fúvóka nem teljes hosszában kúpos és a szűkítő szakaszt hengeres kialakítás követi a kilépési él után, függetlenül a nyomás nagyságától, azonnal megkezdődik a vízsugár porlasztása.

Akétfúvókás szórófejeken a segédfúvókákat nagy kúpszöggel alakítják ki, mivel ezek feladata a fej közelében levő területrészek öntözése. Keresztmetszetük lehet kör szelvényű vagy ovális. Általában cserélhetőek, a műanyagból készült különböző méretűeket más színnel jelölik. Csatlakozásuk lehet menetes vagy bajonet- záras. Érzékenyek a sérülésre, melyet elsősorban a vízben szállított homok okoz. A kopás miatt az átmérő, így a kijuttatott vízmennyiség nő. A műanyagból készült fúvókák ellenállóbbak a koptató hatással szemben. A fúvóka, a sugárcső és a test által bezárt szög felhasználási területenként változik. A szög nagysága befolyásolja az emelési magasságot, ezen keresztül a szórási távolságot, valamint az érzékenységet a szél által okozott egyenetlenségre. Szeles körülmények között kisebb szögű fúvókát válasszunk, mivel a szél sebessége a talaj felszínétől mérve nő, és a magasra emelkedő vízsugárt a növekvő sebesség egyre inkább befolyásolja. Szántóföldi körülmények között, a növényállomány fölé helyezett szórófej esetén az alkalmazott szög 24-30°, gyümölcsösökben, a lombozat alatt 4° a vízszinthez képest.

113