Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)

4. Az öntözőrendszer elemei

Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei

4. AZ ÖNTÖZŐRENDSZER ELEMEI

4.1. A VÍZKIVÉTELI MŰVEK

Bármilyen öntözőmű tervezésénél a szükséges és felhasználható víznek a gyakorlat szerint minimum 80 %-os biztonsággal rendelkezésre kell állnia. A víz beszerzése felszín alatti vízből, természetes vagy mesterséges vízfolyásból, tóból illetve tisztított szennyvízből történhet.

A felszín alatti vízszerzés

A felszín alatti vízkészlet kitermelése aknás- vagy csőkutakból történik a felszínközeli, bő vízadó réteg felhasználásával. A kutak célja, hogy a körülöttük elhelyezkedő vízadórétegből a kútban létesített leszívás hatására a vizet úgy gyűjtsék össze, hogy a talaj kimosódását és beomlását megakadályozzák. A kútból kiemelhető víz mennyiségét két tényező határozza meg.

1. A vízadóréteg fizikai tulajdonságai és kiterjedése.

2. A kút mérete és szerkezeti megoldása.

Az öntözővízkivétel tervének elkészítéséhez ismerni kell a vízszint évi ingadozását, a nyugalmi vízszint terep alatti magasságát, a kút megengedett vízhozamát, a tartós vízkivételnél előálló leszívás mértékét, a vízminőséget. A fentiek közül a tartós vízkivétel által előállt leszívás mértékét próbakút fúrásával lehet meghatározni. Ennek a jellemzőnek a pontatlan meghatározása veszélyeztetheti a tervezett öntözőrendszer használhatóságát. Előfordulhat, hogy a kút nyugalmi vízszintje lehetővé teszi felszíni szivattyú telepítését. Ugyanakkor a napi vízkivétel mellett a víz utánfolyása nem kielégítő, a vízszint lejjebb száll. Mivel a kutak átmérője általában kicsi, nincs mód búvárszivattyúval követni a süllyedést. A búvárszivattyúk telepítéséhez legalább 100 mm belső átmérőjű kút szükséges. Amennyiben a víz a 10 m-nél mélyebb rétegekből nyomás hatására emelkedik fel, úgy nagyon óvatosan kell megbecsülni a leszívás mélységét. Ilyen esetben szomszédos kutak létesítése váratlan helyzeteket teremthet.

A kutak anyaga lehet acél-, PVC, KPE cső. A csövek felszínének egy része szűrőt képez, a nyílások felületének összege érje el a teljes felület 20 %-át. A kút legfontosabb része a szűrőszerkezet, ami lehetővé teszi a víz kútba áramlását, de megakadályozza a talajszemcsék kútba jutását. Alkalmazzunk a vízadó rétegnek megfelelő szűrőszerkezetet. Amennyiben a vízadó réteg szemcseszerkezete túlnyomóan kavics, kavicsos homok a szűrő kialakítása lehet furatos vagy hasítékos. Ha a vízadóréteg homok, úgy kavicsszűrőt és szitaszövetet kell használni. A kavicsszűrő minimális vastagsága 40-50 mm legyen. A kavicsszórás vastagságának növelésével a kút vízhozama és élettartama növekszik.

Abban az esetben, ha egy kúttal nem érhető el a szükséges vízhozam, akkor több kút együttes üzemeltetése szükséges. Ekkor az összes vízhozam csak együttes próbaszivattyúzással állapítható meg biztonsággal. A kutak leszívása által létesített depressziótölcsérek egymásra hatása miatt az egyes kutak vízhozama jóval kisebb lehet, mint az önmagában álló kút esetén. Ez alól csak a folyók közvetlen parti sávjában telepített kutak képeznek kivételt.

A kút védelmére a kútfejen speciális, lassú nyitású szelepet kell építeni. Ennek hiányában a kút indításakor az utánfolyás kicsi, a víz a kutat körülvevő barlangból kerül a felszínre. Amennyiben- 51 -