Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)
3. Hidraulikai ismeretek
Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei Anyag megnevezése C értéke új cső esetében Gyakorlatban számítható C PVC 160 150 PE 150 140 Horganyzott acél 140 100 Beton 120 100 Öntött vas 130 100 Réz, bronz, ólom 140 130 13. táblázat A felületi érdességi tényező (C) értékei- 44 A vizet mindig valamilyen határoló felület mentén (cső-, árokfal) szállítjuk. Az álló határoló fal és a mozgó víz között mindig lesz súrlódás. Azt a távolságot, ameddig a súrlódás hatására az áramlás módosul, határrétegnek nevezzük. Ez a határréteg mindaddig a fal mentén marad, míg a csatorna vagy cső egyenes és egyenletes keresztmetszetű, vagy ha a keresztmetszet folyamatosan csökken oly módon, hogy az áramlási sebesség növekszik. Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, akkor a határréteg megvastagszik, az áramlás leválik a falról és szembefordul a főáramlással a kialakuló örvény hatására. Az örvény káros, mivel növeli a nyomásveszteséget és csökkenti az átfolyási keresztmetszetet. Ilyen jelenség fordulhat elő hirtelen keresztmetszet bővülés, iránytörés esetén. A rosszul kialakított szívócsővég mellett meginduló áramlás a perem szélén leválik és szűkíti az áramlást, csökkenti a szivattyú szívómélységet. Az áramlás jellegének leírására a Reynolds-szám alkalmas. Ha ennek értéke 2320, vagy ez alatti, akkor lamináris, réteges áramlásról beszélünk. Nagyobb értéknél az áramlás különböző sebességű rétegei összekeverednek. Ez a keveredő, vagy turbulens áramlás, mely jellemző a gyakorlatra, így a következőkben leírtak erre vonatkoznak. A szállított víz mennyisége: Q = A x v ahol: Q = vízáram (m3/s), v = az átfolyás sebessége (m/s). A - keresztmetszet (m2), ahol: r= sugár d= átmérő n= 3,14 Áramlás zárt vezetékben. Zárt csőben az áramlási veszteség a cső két végpontja között nyomásesés formájában jelentkezik. A csövekben négy tényező befolyásolja az áramlási veszteséget: 1. Az áramlási sebesség. A sebesség növelésével a belső örvénylés erősödik és a rendelkezésre álló energia egyre nagyobb része emésztődik fel. A mozgási energia a részecskék súrlódása nyomán hővé alakul. 2. A csővezeték belső átmérője. Kisebb átmérőjű csőnél a fallal érintkező vízmennyiség arányosan nagyobb, ami növeli az örvénylést és a nyomásesést. 3. A felület érdessége. A felületen csúszó rétegek jobban fékeződnek egy durva felszínen és növelik a nyomásesést. 4. A cső hosszúsága. Hosszabb csőben a fenti tényezők a hosszúsággal arányosan változnak. 3.3. A VÍZ SZÁLLÍTÁSA
