Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei (VisionMaster Studió - Aquarex ’96 Kft., Budapest, 2006)
1. Az öntözés és a talaj
Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei A nátrium a talajban szikesedést (talajtömörödést) és mérgezést okozhat. Az elfogadható mértéke SÁR (Sodium Adsorption Ratio) kisebb, mint 3. A kertészeti termesztés manapság leginkább speciális termesztőközegben történik, ahol az alacsony agyagtartalom miatt a szikesedés nem okoz problémát. Amennyiben a termesztés talajon történik és a SÁR nagyobb mint 6, úgy a talajt meszezni kell. A kén A kén mennyisége legtöbbször nem elegendő a növény részére. Amennyiben a vízben található mennyiség kisebb, mint 1 meé/1 (48 ppm), úgy pótlásáról gondoskodni kell. A klór A 3 meé/l-nél (108 ppm) kisebb mennyiség lombra jutva nem okoz levélperzselést. A 4 meé/l-nél (144 ppm) alacsonyabb mennyiség nem károsítja a gyökérzetet. A hidrogén-karbonát, karbonát, lúgosság A 3 meé/1 (183 ppm) mennyiségű hidrogén-karbonát (HCO3) nem okoz problémát, sőt néhány esetben ez a mennyiség szükséges a víz pufferkapacitásának fenntartásához. Magasabb mennyiség káros szintre emeli a víz kémhatását és kicsapódási, valamint mikroelem felvételi problémákhoz vezethet. A karbonát (CO3'2) mennyisége ritkán magas az öntözővízben, a lúgosság kialakulásáért elsősorban a hidrogén-karbonát felelős. A lúgosság kifejezés arra utal, hogy mennyi sav szükséges az oldat kémhatásának semlegesre történő beállításához. A hidroxidok, az ammónia, a bór, egyes foszfátok, szilikátok is növelik a kémhatást, de legnagyobb szerepük a karbonátoknak van. A három karbonát forma (szén-dioxid CO2, karbonát ion CO3'2, hidrogén-karbonát ion HCO3) egymáshoz viszonyított mennyisége határozza meg a rendszer kémhatását és puffer kapacitását, és e rendszer stabilitásától függ az eltömődés folyamata is. A következő leírás a legtöbb kertészetben lejátszódó folyamatot vázolja fel.- A csepegtető rendszerből a víz a termesztő közegbe kerül, ahol a nyomásváltozás és hőmérséklet emelkedés hatására a CO2 a légtérbe távozik: 2H+ + 2HC03" => 2HzO+ 2C02 T ennek hatására a H+ száma csökken, a kémhatás (pH) emelkedik. A megemelkedett kémhatású oldatban egyes sók oldhatósága csökken, elkezdődik a kicsapódás: pl. ha a pH nagyobb, mint 7,5 akkor Ca(HC03)2=> H20+ C02 + CaCOj mely szilárd sóként kiválik, vízkő keletkezik.- Ha az oldatba a MEGÁSOL NPK bekeverésével, vagy sav bejuttatásával H+ ionokat juttatunk, akkor a reakció iránya megfordul: CaC03 (vízkő) + 2H+ => Ca(HC03) 2 jól oldható 2 CaP04 (foszfát) + 2H+ <=> Ca(HP04)2 oldható Néha előfordul, hogy az öntözővíznek (pl: esővíz) nincs lúgossága. Ez hátrány, mivel a legkisebb adagolt sav, vagy ilyen jellegű műtrágya is veszélyes mértékben csökkentheti a- 19 -
